A magyarokkal nem lehet akárhogy beszélni, és az sem megengedhető, hogy uniós pénzek megvonásával fenyegessenek minket - mondta tegnap Orbán Viktor a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM) rendezett szokásos misszióvezetői értekezleten. A kormányfő méltatta az idén 25 éves visegrádi együttműködést, amelynek sikere - szavai szerint - jelentős erőforrás a magyar diplomáciának, majd a szomszédos államokkal fenntartott kapcsolatokat értékelte.
A magyar-szlovák viszonyt rendezettnek, kiszámítható partnerségnek, a magyar-szerbet pedig kiegyensúlyozottnak nevezte a miniszterelnök, aki ismét kiállt Szerbia uniós csatlakozása mellett. Romániában ezzel szemben "politikai hadjárat folyik" magyar politikusokkal szemben - mondta Orbán. "Nem egyszerűen csak a jogállami elvek érvényesítéséről, hanem a magyar kisebbség politikai vezetőinek háttérbe szorításáról is szó van", amit megfelelő formában és súllyal szóvá kell majd tenni. Horvátországról úgy fogalmazott: "a kapcsolatainkat most próbáljuk rendezni", újraépíteni, ami nem egyszerű, mert "a kapcsolat szövete roncsolt", és "nem csak arról van szó, hogy durva dolgokat vágtak a barátaink a fejünkhöz", hanem arról, hogy elszaladt az idő, és sok közös stratégiai döntés más relációban történik meg. Beszélt Ukrajnáról is, jelezve: hazánk érdeke az, hogy Oroszország és Magyarország között mindig legyen "valami - hívhatják Ukrajnának is -, a lényeg, hogy ne legyen közös határunk Oroszországgal". Abban ugyanakkor nem vagyunk érdekeltek, hogy Ukrajna okán belerángassák Magyarországot egy oroszellenes nemzetközi koalícióba - fogalmazott, megismételve: az év felénél nem lesznek automatikusan meghosszabbíthatóak az EU- szankciók Oroszországgal szemben.
A magyar-osztrák kapcsolatról csak kérdésre beszélt, közölve: nem véletlenül hagyta ki Ausztriát a felsorolásból. Ugyanis akármilyen durva nyilatkozatokat tesz egy szomszédos állam vezetője, ő igyekszik nem a kancellárhoz, hanem az osztrák néphez beszélni - mondta, hozzátéve: nem lesz udvariatlan a kancellárral szemben, ellenkező esetben az osztrák népet sértené meg. Az a külügyminiszter dolga - folytatta -, hogy világossá tegye: akárhogyan nem lehet beszélni a magyarokkal. Ez a munkamegosztás a miniszterelnök és külügyminisztere között: "ne maradjon már nekem ott földolgozatlan húsáru a hentesboltban, én már csak a pultnál szeretek forgolódni" - fogalmazott.
Az EU-ra rátérve Orbán beszélt az eurózónáról, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmány szerint a magyar gazdaság valutája a forint, és az alkotmány megváltoztatásához kétharmados parlamenti többség kell. Kiemelte: ez azt jelenti, hogy ha felmerül a kérdés, Magyarország csatlakozzon-e a közös pénzt használó európai egységhez, vagy az eurózónán kívül maradva továbbra is önálló gazdaságpolitikát és annak következményeit magán viselő, önálló nemzetpolitikát folytasson, akkor a válasznak a nemzeti egység alapján kell megszületnie. Orbán úgy látja, ez a dilemma a következő néhány év nagy intellektuális kihívása lesz. Azt is mondta, nem fogadható el, hogy a közép-európai országokat az uniós források megvonásával fenyegessék, ennek "javasolt a mellőzése". A kormányfő szerint ugyanis a Magyarországnak adott uniós eurókon egyes országok jól keresnek. Ugyanakkor "ezzel közben mi is jól járunk, nekünk ez a rendszer nem ellenségünk", de "kvittek vagyunk, nem tartozunk egymásnak". Orbán szerint az exportteljesítmény és a Magyarországra érkező befektetések remek eredményt mutatnak, de megjegyezve, hogy a befektetőket "sarkantyúzni kell, lelkesíteni kell" őket.
A miniszterelnök szerint a magyar nagykövetek nyugodtan végezhetik a munkájukat, mert a nyugodt és kiegyensúlyozott külpolitikai munka előfeltétele a nyugodt és kiegyensúlyozott hátország, és e tekintetben a misszióvezetők "jól állnak". Orbán mindezt azzal magyarázta, hogy a KKM presztízse a kormányon belül magasan van, mindenkinek nyilvánvaló, hogy a tárca kulcsszereplő. A kormányfő hangsúlyozta: a hátország tehát megvan, "patikamérlegen kiszámított nemzeti külpolitikai stratégiát viszünk", így a magyar külpolitikának, Magyarországnak megbecsültsége van. Ez nem azt jelenti, hogy "csupa jót mondanak rólunk", de az, hogy egy tízmilliós országgal egy 500 milliós integrációban érdemben foglalkozik a világ, komoly teljesítmény - értékelt.
Tavaly sok olyan kihívással kellett szembenézni, amelyre nem lehetett számítani, de 2016 ebből a szempontból "még durvább" lesz - mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter kiemelte: a tavalyi kihívásokat az idén a "zsarolás" váltották fel. Nyugaton egyesek ugyanis úgy tekintenek a Magyarországnak járó uniós forrásokra, mint humanitárius segítségre, pedig szerződések rendelkeznek róluk, és nincs olyan kitétel bennük, hogy csak akkor járnak, ha a közép-európai országok egyetértenek az európai mainstreammel - fogalmazott. A miniszter ezért azt kérte a nagykövetektől, hogy az ilyen megszólalásokat büszkén és bátran utasítsák vissza, hiszen nem könyöradományokról, hanem nekünk járó forrásokról van szó. Szijjártó az év legnagyobb kihívásai közé a bevándorlási válságot, a közép-európai energiabiztonságot, a gazdasági kérdéseket, valamint az Ukrajnában zajló háborút sorolta.
Fokozódik a német-magyar balhé
A külügyminiszter azt is bejelentette, hogy Altusz Kristóf helyettes államtitkár konzultál a budapesti német nagykövettel a Magyarországot ért támadásokról. A Der Spiegel című német lap ugyanis Mindenki önmagáért címmel hosszabban tudósított a migrációs helyzetről, a cikkben idézték Martin Schulzot, az Európai Parlament elnökét, aki úgy nyilatkozott: "Magyarországnak az elosztási kulcs szerint éppen 1294 menekültet kell kapnia, nem érthető számomra, hogyan lehet ez ellen népszavazást tartani, hacsak az ember ezt nem úgy érti, mint egy további lépést a szolidaritás és közös felelősség Európájától való elfordulásban." Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: "Schulzról és barátairól egyre inkább azt kell gondolnunk, hogy szándékosan értik félre az európai kihívásokat, és az azokra adott magyar választ. Érdekesség, hogy Angela Merkel az ARD közszolgálati televízióban vasárnap késő este élőben sugárzott interjúban közölte: nincs tagállami szintű B-terv a menekültválság megoldására, továbbra is annak a közös megoldásnak a kivitelezéséért kell dolgozni, amelynek alapelveiben valamennyi európai uniós tagország egyetért. Merkel szerint valamennyi uniós tagországnak van felelőssége a menekültválságban, és mindegyik szeretné megőrizni Schengent. Megjegyezte: "Orbán Viktor arról a kérdésről akar népszavazást, hogy érkezhet-e Magyarországra 1294 menekült" a tagállamok között szétosztandó 160 ezerből, pedig valószínűleg még csökkenthetné is ezt a számot, mivel "sok ukrán menekültje van". "Ez azért mégiscsak elvi kérdés, és csak elutasítani tudom ezt az eljárást" - mondta a kancellár.
