A kormányfőtől azt is megtudhattuk, hogy a magyar gazdaság valutája a forint.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló nagyköveti értekezleten Orbán azt mondta: ha felmerül a kérdés, hogy Magyarország csatlakozzon-e a közös pénzt használó európai egységhez, vagy az eurózónán kívül maradva továbbra is önálló gazdaságpolitikát és annak következményeit magán viselő, önálló nemzetpolitikát folytasson, akkor a válasznak a nemzeti egység alapján kell megszületnie. A miniszterelnök szerint ez a dilemma lesz a következő néhány év nagy intellektuális kihívása, mert most több ország is az eddiginél komolyabban barátkozik a gondolattal, hogy a közös pénz után mélyebb integráció is lehetne. Szerinte ez kihívást jelent minden országnak, amely nem tagja az euróövezetnek.
Így értékeli a helyzetet az Együtt. A párt külügyi szakpolitikusa szerint Orbán Viktor országlásának hatodik évében Magyarország az európai értékeket és az Európai Uniót megtagadó politizálás jelképévé vált, szövetségesi kapcsolatai sokat gyengültek. Hajdu Nóra szerint a kormányfőnek lett volna miről beszélnie a Külgazdasági és Külügyminisztérium működésével kapcsolatban is: "Quaestor, Kiss Szilárd, nagyköveti kinevezések, átláthatatlan finanszírozás, futsalos és focis haverok". A párt továbbra is azt követeli, hogy a Szijjártó Péter vezette tárca hajtsa végre a bíróság ítéletét, és haladéktalanul hozza nyilvánosságra a nagykövetek és attasék életrajzait, hogy végre megtudhassuk: kik képviselik Magyarországot külföldön.
Orbán Viktor a Magyarország és a szomszédos államok viszonyát illetően beszélt arról is: Romániában politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben, háttérbe akarják szorítani a magyar kisebbség politikai vezetőit, amit megfelelő súllyal szóvá kell majd tenni. A miniszterelnök a magyar-szlovák kapcsolatot rendezettnek, a magyar-szerbet kiegyensúlyozottnak nevezte, Horvátországról pedig úgy fogalmazott: "most próbáljuk rendezni a kapcsolatokat", ami nem egyszerű feladat, mert "a kapcsolat szövete roncsolt". Szlovéniáról szólva Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy ez egy elhanyagolt relációja a magyar külpolitikának, de komoly remények fűzhetők az együttműködéshez. A kormányfő beszélt Ukrajnáról is, szerinte egyelőre nem látni, hogy az országból mikor lesz egy nyugatos gazdasági szerkezettel rendelkező jogállam.
És Putyin?
Nos, némi meglepetést keltve, illetve a nagy barátság ellenére kívánatos távolságot jelezve Orbán Viktor azt mondta: Magyarország érdeke az, hogy Oroszország és Magyarország között mindig legyen valami, vagyis ne legyen közös határunk Oroszországgal.
A nagykövetek nyugodtan végezhetik a munkájukat, mert a nyugodt és kiegyensúlyozott külpolitikai munka előfeltétele a nyugodt és kiegyensúlyozott hátország, és e tekintetben önök jól állnak - osztogatta a további elismerő szavakat a miniszterelnök a misszióvezetőknek. Orbán szerint a KKM presztízse a kormányon belül magasan van, mindenkinek nyilvánvaló, hogy a tárca kulcsszereplő, ezért a kormány támogatása számára továbbra is adott. Emellett a magyar gazdaság meglehetősen stabil, államdósság-csökkentésben az arányokat tekintve Magyarország a legjobbak között teljesít - közölte.
Nem csoda, hogy egyre több magyar költözik Londonba, hiszen az EU leggazdagabb régiója az Egyesült Királyság fővárosában található, miközben Magyarország nagyobb része – a hét NUTS2 régióból négy – a legszegényebbek közt szerepel - írja a Világgazdaság. Az Eurostat adatai szerint 2014-ben Belső-London nyugati felében majdnem tizenháromszor akkora volt az egy főre jutó GDP, mint Észak-Magyarországon vagy az Észak-Alföldön. Ez a két magyar régió az EU tíz legszegényebb területe közé tartozik, ahol az uniós átlag alig több mint negyven százalékát termelik meg az emberek. Nem sokkal jobb a helyzet a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön sem: az egy főre eső GDP az uniós szint felét sem éri el, és a húsz legrosszabb közt szerepel.
Orbán Viktor beszéde végén gratulált a nagykövetek "kiváló munkájához".
