Paks II.;paksi bővítés;

FOTÓ: Népszava

- Paks II. - Nincs több titok?

Meghátrálásra kényszerült a kormány, nem titkolhatja el a jövőben a Paks II. bővítéssel kapcsolatos dokumentumokat. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (EP) képviselője korábban panaszt tett az Európai Bizottságnál (EB) a véleménye szerint közérdekű adatok titkosítása miatt. A Bizottság helyt adott az ellenzéki politikus beadványának. Arról azonban Jávor Benedeknek sincsenek információi, hogy a magyar kormány februárban tárgyalta-e a paksi bővítés dokumentumai titkosításának feloldását, viszont márciusban már be kell nyújtani az erről szóló módosítást az Országgyűlésnek, és a ennek a jogszabálynak legkésőbb áprilisban hatályba is kell lépnie. 

A módosítás ugyan nem lesz visszamenőleges hatályú, de ugyanazokat a dokumentumokra kíváncsi Jávor Benedek, amelyeket a jelenleg érvényben lévő jogszabály miatt nem lehet nyilvánossá tenni - nyilatkozta a Népszavának a politikus. Az EP képviselő jelezte, amint hatályba lép a módosítás, ki fog kérni minden olyan dokumentumot, tanulmányt, háttéranyagot, amelyek kiadását az érvényes jogszabályra hivatkozva eddig megtagadták. 

Lapunk kérdésére Jávor Benedek elmondta, azonban minden anyaghoz a törvénymódosítást követően sem lehet majd hozzájutni. Az egyedileg titkosított dokumentumokba, mint például az orosz-magyar megvalósítási szerződéseket ugyan az EP képviselő megtekinthette, de nem hozhatja nyilvánosságra a jövőben sem. A titkosított, illetve korlátozott terjeszthetőséggel minősített iratokat, tehát a későbbiekben sem ismerheti meg a széles közvélemény. 

A mai állapotokhoz képest azonban mindenképpen javul a helyzet és sok, eddig ismeretlen dokumentum láthat majd napvilágot. Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra is, hogy a Parlament tavaly fogadta el azt a jogszabályt, amelyik lehetővé tette, hogy a bővítésre vonatkozó információkat általánosságban elzárják a nyilvánosság elől anélkül, hogy meg kellene jelölni, pontosan mely adatokat akarják megvédeni.

Nagy kérdés természetesen, hogy végül megvalósul-e a paksi bővítés, és megépülnek-e az új reaktorok, mert Oroszország a fosszilis energiahordozók árának drámai csökkenése miatt nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetbe került. Moszkva már jó néhány külföldi nagyberuházást leállított, vagy elhalasztott. Igaz, a sokat bírált február 17-i Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozóján az orosz fél megerősítette, a Paks II. projektet finanszírozni fogja.

Eddig jószerivel hiábavalónak bizonyult a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) minden próbálkozása, hogy a hitelpiacba életet leheljen. A vállalati állomány összességében 6,7 százalékkal épült le. A lakosságnál se sokkal jobb a helyzet. A nagy kormányzati propaganda közepette lebonyolított adósmentési program, a bankok elszámoltatása és a devizahitelek forintosítása ellenére kudarc, hiszen a 90 napon túl nem fizetők aránya jottányit sem változott: továbbra is 18 százalékos.