Maratoni szavazás után választották meg a FIFA új elnökét, az eltiltott Sepp Blatter utódát, Gianni Infantinót. A szavazási procedúra igencsak lassan haladt. A 209 helyett csak 207 szövetség rendelkezett szavazati joggal a kuvaiti és az indonéziai szövetséggel szembeni szankciók miatt. Röviddel az első fordulót megelőzően bejelentette visszalépését a legesélytelenebbnek tartott jelölt, a dél-afrikai üzletember, Tokyo Sexwale. Az első körben egyetlen kandidáló sem szerezte meg a megválasztáshoz szükséges kétharmados többséget, azaz a 138 szavazatot. Az eredmény nagyjából az előzetes jóslatokat igazolta. A svájci Infantino 88, legnagyobb kihívója, Szalman Bin Ibrahim al-Kalifa bahreini sejk 85, Ali bin al-Husszein jordániai herceg – aki már tavaly júniusban is indult – 27, a francia diplomata, Jérome Champagne 7 voksot kapott. Sokak szerint az első kör meglepetése, hogy a 45 éves sportdiplomata már ekkor az élre került. A második fordulóban már az egyszerű többség is elég volt, így végül 115 voksot gyűjtve diadalmaskodott Infantino.
Az elnökválasztás előtt elfogadták azt a reformcsomagot, amely egyebek mellett az elnök hatalmának megnyirbálását célozza. A 207 jelenlévő képviselő közül 179-en voksoltak a javaslat mellett, 22-en ellene, hatan nem adtak le szavazatot, így meglett az elfogadáshoz szükséges háromnegyedes többség. Ha a reformokat nem szavazták volna meg, azzal lényegében már az új elnököt is megbélyegezték volna, hiszen minden jelölt újításokat ígért. Amennyiben elutasították volna a dokumentumot, akkor tovább növelte volna a FIFA-ra gyakorolt nyomást az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI). „Az egység üzenetét kell küldenünk a világnak” – hangoztatta a nemzetközi szövetség ideiglenes elnöke, Issa Hayatou, aki az eltiltott és leköszönő elnököt, Sepp Blattert helyettesítette. Kiemelte, helyre kell állítani a szövetség tekintélyét.
A reform célja az, hogy szigorítsák a gazdasági ellenőrzést. A változások értelmében létrejön a tanács, amely a korrupciós ügyek kapcsán sokat bírált végrehajtó bizottságot váltaná. Az elnök összesen három mandátumot kaphatna, vagyis hivatali ideje összesen legfeljebb 12 évig tartana. Az egyes elnökjelölteket szigorú átvilágításnak vetnék alá, fizetésüket nyilvánosságra hoznák.
A botrányok, mint kiderült, a FIFA anyagi helyzetét is megingatták. A nemzetközi szövetség pénzügyi igazgatója, Markus Kattner szerint a 2018-ig terjedő időszakban 550 millió dolláros deficitre lehet számítani. Több szponzor vonta meg a támogatását, így csökkentek a bevételek. Kattner úgy vélte, csak a reformcsomag elfogadásával nyílhat esély a szövetség tekintélyének helyreállítására. Ezzel ugyanis új szponzori szerződések megkötésére nyílhat lehetőség, ami most elengedhetetlen a FIFA számára.