A csapadékos időjárás és a hóolvadás miatt időszakos karsztforrások vize tört fel a Bükkben.
A karszt olyan kőzettest, amelyben a korrózió és az erózió a vizet jól vezető, viszonylag tágas kavernák, illetve barlangok rendszereit alakította ki (tehát a fogalom egyszerre jelöl kőzettestet és az ahhoz szorosan kötődő formaegyüttest). Karsztjelenségek csak a gyenge savakban is oldódó, repedéses vízvezető kőzetekben alakulnak ki – ilyen elsősorban a mészkő, jóval kevésbé a dolomit. A porózus vízvezető kőzetek (például evaporitok, kősótelepek) oldási jelenségeit is karsztosodásnak nevezzük, de ilyenkor jelzős összetétellel (gipszkarszt, sókarszt) érzékeltetjük, hogy nem mészkő a karsztosodó kőzet. (Wikipédia)