Pénteken elvileg 209 tagszervezet voksolhat a FIFA tisztújító kongresszusán. Hogy azonban végül hányan élnek ezzel a lehetőséggel, arra csak a voksolás napján derül fény. S ez is mindent elmond a nemzetközi szövetség mostani állapotáról. Néhány sportvezető egyszerűen nem mert elmenni Zürichbe, mert attól félnek, rács mögé kerülnek. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) indítványára a svájci hatóságok tavaly május óta a nemzetközi szövetség két kongresszusán is lecsaptak, s több, elsősorban latin-amerikai sportvezetőt vettek őrizetbe. Sokan azonban attól félnek, hogy az eddigi letartóztatások csak a jéghegy csúcsát jelentik, s valójában igen hosszú az a bizonyos „feketelista”. Állítólag a dél-afrikai sportvezetők is bölcsebbnek tartják, ha megspórolják maguknak a svájci utazást, hiszen az FBI a 2010-es focivébé odaítélésével kapcsolatban is nyomozást indított, mert nyomozói egy meglehetősen gyanús, 10 millió dolláros számlára bukkantak.
Már a szavazást megelőző napokat is a káosz jellemezte. Ali bin al-Husszein jordániai herceg, aki Blatter egyedüli kihívója volt a tavaly júniusi tisztújításon, a voksolás elhalasztását követelte mindaddig, amíg nem biztosítják azt, hogy az egyes tagszervezetek üvegkabinban szavazhassanak. A herceg attól tart, hogy a zárt kabinban az egyes szavazók mobiljukkal lefotózhatják a szavazócédulát, amivel később majd bizonygathatják, hogy mely jelöltre adták a voksukat. A választási bizottság ugyan elutasította a herceg felvetését, de megtiltotta a delegáltaknak, hogy a szavazáskor elővegyék telefonjukat, nem mintha ezt ellenőrizni tudnák. Panaszt emelt a szavazási procedúra ellen a francia jelölt, Jérome Champagne is, aki szerint előnyben részesítik a választás abszolút favoritjának számító UEFA-főtitkárt, Gianni Infantinót, illetve legveszélyesebb kihívóját, a bahreini Szalman Bin Ibrahim al-Kalifát. Champagne abból vonta le ezt a következtetést, hogy az európai szövetség 20, az ázsiai pedig 7 plusz akkreditációt kapott a kongresszusra, így nagyobb eséllyel befolyásolhatják a jelenlévő küldötteket.
A papírforma Infantino győzelmét ígéri. Tavaly, miután súlyos korrupciós vádakkal illették Blattert, már igen sokan Michel Platinit, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnökét látták a FIFA elnöki székében. Az egykori francia aranylabdás nem azért látszott magától értetődő megoldásnak, mert annyira makulátlan személyiség, hanem ő rendelkezik olyan karizmával, amellyel úgy-ahogy egységbe tudja forrasztani a több mint kétszáz tagszervezetet. Platinit azonban egy gyanús, 2 millió svájci frankos átutalás miatt Blatterhez hasonlóan eltiltottak, így ő nem vehet részt a választáson, jóllehet nyolcéves eltiltását szerdán hat esztendőre csökkentették. Ő húzta elő a varázskalapból Blatter honfitársa, Infantino nevét, akit az UEFA különféle sorsolásain ismerhettünk meg, amint a golyóbisokat kivette az üveggömbökből.
A legtöbb szavazattal Afrika, Európa, majd Ázsia rendelkezik. Az európai szövetségek nagy része, köztük a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke, Csányi Sándor Infantino mellett sorakozott föl, Ázsia viszont a bahreini uralkodóház sarját támogatja. Bár az amerikai szövetségek szintén Infantino megválasztása mellett álltak ki (tíz dél-amerikai és hét közép-amerikai szövetségről van szó), végül az 54 afrikai szavazat dönthet. S e kontinens a legnagyobb kérdőjel. Az Afrikai Labdarúgó-szövetség (CAF) ugyan al-Kalifa sejket biztosította támogatásáról, ám Infantino a napokban azt közölte, valójában őt támogatja majd a kontinens tagszervezeteinek a fele. Nagy kérdés persze, tényleg ennyien lázadnak majd-e az afrikai szövetség ajánlása ellen. Eddig nyíltan csak Dél-Szudán és Libéria jelezte, hogy szembemennek a szövetség akaratával. A FIFA ügyeiben jól értesült Süddeutsche Zeitung szerint ugyanakkor nem is Afrika, hanem a jordániai herceg lehet a mérleg nyelve, aki nagyjából 20 szövetség támogatását tudhatja maga mögött.
A legnagyobb talány azonban nem is az, ki nyer, hanem az, képes-e a megújulásra jelenlegi helyzetében a nemzetközi szövetség. A FIFA-nál ugyanis évtizedek alatt kialakult a kéz kezet mos rendszere, s olyan jövedelmező pénzügyi konglomerátummá alakult, amelynek a működését aligha akarja bárki jelentősen megváltoztatni. A jelöltek átláthatóságot ígérnek, ám ők is pontosan tudják, hogy a transzparencia sosem lesz teljes a különös FIFA-átutalások labirintusában, ahol – amint ezt Blatter és Platini is hangoztatta – szerződés sem kell, s az adott szó is elég egy több millió svájci frankos átutaláshoz.
A FIFA-t már az utóbbi 15 évben is többször illették korrupcióval, s amikor úgy tűnt, baj fenyegeti a szervezetet, Blatter mindig kitalált valamit. 2006-ban létrehozta az etikai bizottságot, aminek azonban nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Tavaly a Garcia-jelentésnek köszönhetően ki is derült, hogy korrupció történt a 2018-as oroszországi, majd a 2022-es katari vb odaítélésénél, ma már azonban senki sem követeli a rendezési jog elvételét egyik országtól sem. Aztán kiderült a 2006-os németországi vb odaítélésének folyamata sem zajlott törvényes keretek között, de ez esetben sem történt semmi. Bárki legyen is az elnök, most sem fog. Legfeljebb addig történhet valami váratlan, amíg az FBI nyomás alatt tartja a szövetséget. Ha ez megszűnik, mindenki megpróbál fátylat borítani a nem éppen fényes múltra. S minden megy tovább a maga jól megszokott kerékvágásában.
A jelöltek
A felső sorban (balról jobbra): „Tokyo” Sexwale, Ali bin al-Husszein, Szalman Bin Ibrahim al-Kalifa. Alul: Jérome Champagne és Gianni InfantinoFOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Gianni Infantino
Az 1970-ben született svájci sportdiplomata jogász végzettségű, a Neuchateli Egyetem Nemzetközi Sporttudományi Központjának (CIES) főtitkára volt, s egy sor a labdarúgáshoz köthető szervezet munkáját segítette tanácsadóként. 2000-ben került az európai szövetséghez, 2004 januárjában annak jogi osztályánál ténykedett. Egyebek mellett az ő feladata volt az Európai Unióval való kapcsolattartás. 2009 októbere óta az UEFA főtitkára. Az európai szövetség honlapja szerint „számos kezdeményezést” indított útjára, köztük az ő nevéhez fűződik a pénzügyi fair play bevezetése, amely azt a célt szolgálja, hogy a klubok ne költekezzenek túl. Támogatója volt annak a kezdeményezésnek, mely szerint a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokságot 24 együttessel rendezzék meg.
Az egyik kidolgozója volt az UEFA Nemzetek Ligája viadalnak. Ez a küzdelemsorozat 2018 őszén indul, a győztes kvalifikálja magát az Eb-re. Másik fontos kezdeményezése, hogy a 2020-as Eb-nek 13 országban adjanak otthont. Infantino tagja a FIFA reformbizottságának is. Ma is feladata az Európai Unióval való kapcsolattartás. Amikor Görögországban tavaly a kormány módosította a sporttörvényt, ő vezette az UEFA részéről a tárgyalásokat a helyi kabinettel. Azzal vádolták Alekszisz Ciprasz kormányát, hogy meg akarja nyirbálni a helyi labdarúgó szövetség jogköreit. Infantino javaslatot tett arra, hogy nyolc együttessel, 40 csapatra emeljék a vb résztvevőinek létszámát, ami már Platini tavalyi javaslatai között is szerepelt.
Szalman Bin Ibrahim al-Kalifa
Az 1965-ös születésű sejk a bahreini királyi család sarja. Hazájában doktorált angol irodalomból és történelemből. A nyolcvanas években egy helyi együttes, a Riffa Club ificsapatánál szerepelt. Hamar a bahreini szövetséghez került, elnökévé 2002-ben választották meg. A 2000-es évektől a FIFA-nál is dolgozott, a különféle viadalok megszervezéséért felelős bizottság munkájában vett részt. Hazájában népszerű személyiség, mert olyan időben irányította a helyi szövetséget, amit a bahreini labdarúgás „aranykorszakának” neveznek. A válogatott ugyanis majdnem kvalifikálta magát a 2006-os, majd a 2010-es világbajnokságra, 2004-ben pedig bejutott az Ázsiai Kupa elődöntőjébe. Az együttes a 44. helyre ugrott előre a FIFA világranglistáján. Tudni kell, hogy Bahrein kis, 1,4 milliós ország, így mindez valóban óriási sikernek számított az ország történetében.
2013. május 2-án az Ázsiai Labdarúgó-szövetség elnökének választották meg. 2015. október 15-én pedig bejelentette, indulni kíván a FIFA következő tisztújításán. Több emberi jogi szervezet nem fogadta kitörő lelkesedéssel a hírt. Bahreinben is zavargások voltak a 2011-es arab tavasz idején. Az országban a síiták élnek ugyan többségben, de szunniták vannak hatalmon, lányegében vallásháború fenyegetett, de leverték a síita lázadást, amelyet az uralkodó család szerint Irán gerjesztett. Szalman sejket az emberiség elleni bűntettekkel is vádolják. Egy olyan bizottság élén állt, amely 150 sportolóval, köztük három labdarúgóval szemben indított eljárást, mert részt vettek a 2011-es tüntetéseken. Többjüket később bebörtönözték. A sejk tagadja a vádakat.
Ali bin al-Husszein
A jordániai herceg legfiatalabb a jelöltek közül, hiszen 1975-ben született, mégis ő a legtapasztaltabb, már ami a FIFA elnökválasztását illeti, hiszen tavaly júniusban, egyebek mellett az UEFA támogatását élvezve indult Sepp Blatter ellen. Miután azonban látta, nincs esélye a minden hájjal megkent svájci ellen, visszalépett, így további több mint fél évig fennmaradhatott a Blatter-éra. A herceg Husszein jordániai király harmadik fia. Az Egyesült Királyságban, majd az Egyesült Államokban tanult, fiatalkorában súlyemeléssel próbálkozott. 1988-ban Jordániából Szírián és Törökországon keresztül lóháton tette meg az utat a Kaukázusba, így akarta felhívni a figyelmet a cserkesz nemzetiség helyzetére. Az ammani média által is szorgosan nyomon követett akciója után sok cserkesz vándorolt ki Jordániába. A kilencvenes években a brit, sandhursti katonai akadémia növendéke volt. 1994-ben Bruneiban ki is tüntették katonai szolgálataiért.
A katonai pálya után az egyesült államokbeli Princeton Egyetemen végzett 1999-ben. Ali bin al-Husszein a Jordániai Labdarúgó-szövetség elnöke, s a Nyugat-Ázsiai Labdarúgó-szövetség alelnöke. Először 2010 októberében jelentette be, hogy indulni kíván a FIFA következő tisztújításán, s egy sor reformot tervez, növelni kívánja például Ázsia szerepét a FIFA-n belül. 2011-ben a nemzetközi szövetség alelnökévé tették meg. Tagja volt a nemzetközi szövetség végrehajtó bizottságának is. A FIFA-nál az ő érdemének tartják, hogy a női labdarúgásban eltörölték a fejkendőt az arab női labdarúgók számára. A herceg tavaly követelte, hozzák nyilvánosságra a Garcia-jelentést, amely szerint korrupció történt a 2018-as és 2022-es labdarúgó vb odaítélésénél. Bár a 2015 júniusi FIFA-elnökválasztáson az első kör után visszalépett, tavaly szeptemberben bejelentette, indul a februári rendkívüli tisztújításon.
Jérome Champagne
A francia sportvezető 1958-ban született. Ugyan a futottak még kategóriába tartozik, mégis a jelöltek közül ő ismeri talán legjobban a nemzetközi szövetségnél zajló viszonyokat. Politikatudományokat tanult a híres francia Sciences-Po nevű intézményben. 1976-1983 között a France Footballban írt cikkeket. 1983-tól a francia külügyminisztériumba került diplomataként szolgált. Különféle tisztségekben Franciaország ománi, majd kubai, nagykövetségén dolgozott, később Los Angelesben, majd 1995-1997 között Brazíliában ténykedett. 11 évet töltött el a FIFA-nál, az egyes kormányokkal, illetve egyebek mellett az Európai Unióval tartotta a kapcsolatot. 2002-ben Sepp Blatter újraválasztásáért kampányolt, illetve azért, hogy a 2010-es vb-t Dél-Afrikában rendezzék meg. Több sorsolást is ő vezényelt le, így a 2006-os foci vb-ét is. Gyorsan ívelt felfelé a csillaga a nemzetközi szövetségnél olyannyira, hogy a Guardian Blatter lehetséges utódának tartotta. 2015 elején jelentette be, indulni kíván a FIFA tisztújításán, februárban azonban nem kapott elég jelölést az ehhez.
Mosima Gabriel „Tokyo” Sexwale
Az 1953-as születésű dél-afrikai üzletember az apartheid idején börtönben ült, ugyanabban a Robben Island-i intézményben tartották fogva, ahol a legendás elnököt Nelson Mandelát. Az első 1994-es szabad választás után Guateng tartomány vezetője lett, 2009-2013 között pedig lakásügyi miniszter volt. Neve elsősorban a gyémántkereskedelemben vált ismertté, cége állítólag a világhírű De Beers után a második legnagyobb. Elnöki ambíciói is voltak, később azonban elállt e szándékától. Ellenfelei azzal vádolták, hogy 2001-ben puccsot tervezett az akkori dél-afrikai államfő, Thabo Mbeki ellen.