Die Zeit
Ellenforradalomnak nevezi a lap a jobboldali populizmus nyomulását, és azt feszegeti, vajon miért ennyire sikeres az ilyen rendszerek tekintélyelvű világképe? A klubnak már tagja Orbán Viktor, a lengyelek most léptek be, de érdekesek a fejlemények ilyen szempontból Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Hollandiában, Dániában és Finnországban, valamint Németországban is. Ezek az erők az iszlám és a globalizálódás ellen harcolnak, de a fő célpont az unió, amely gyámsággá alacsonyít le büszke népeket, ám azoknak most újra a saját kezükbe kell venniük a sorsukat. Az új jobboldal a nemzeti önsegélyhez folyamodik, visszavonul az autoriter állam erődítményébe. Bent minden paradicsomi, a kint maga a pokol. A kapitalizmus azért vonzó, mert a liberalizmus megtévesztette a népeket. Vissza kell térni a nemzeti kultúrához, melynek az államot kell szolgálnia. Az Orbán-kabinet 2010-ben azzal igazolta egy sor színházigazgató eltávolítását, hogy a nemzeti kultúrát ki kell szabadítani a balos esztétika láncaiból. Ám az érintett intézményeket azonnal eszközként használták fel, hogy szellemi oldalról bebiztosítsák Orbán elnöki rendszerét. A jobboldal a sajtótól is elvárja az értékek, hagyományok és az összetartás ápolását. A jobboldali világképben nincs is szükség arra, hogy a népakaratot fáradságosan, demokratikusan alakítsák ki, a demokrácia csak akkor legitim, ha a kormány már helyreállította a nép eredeti szándékát és bebiztosította azt az ellenséggel szemben.
