Arról írt, hogy társként, szeretőként, feleségként csődöt mondott. Írt arról is, hogy anyaként sem állta meg a helyét, gyermekének nem azt tudta megadni, amit szeretett volna. És végül arról, hogy a hivatásában sem érezte magát sikeresnek. Pszichésen instabillá vált, amit felettesei észre is vettek. Több mint másfél évig nem csatolhatott pisztolytáskát az övére. Decemberben azonban újra munkába állhatott, mert úgy tűnt, jobban van.
A tragédia napján Bernadett nem dolgozott, de reggel mégis bement a rendőrkapitányságra, hogy fegyvert szerezzen. Azt hazudta az ügyeletes tisztnek, hogy van egy fontos ügy, amelyben intézkednie kell, így megkapta a fegyvert. Ezután pontról pontra vitte véghez tervét, de előtte elkábította a fiát. Miután megbizonyosodott róla, hogy semmit sem érez, meghúzta a ravaszt, majd gyászruhát öltött, és a búcsúlevél megírása után megölte magát.
A nő ellen, aki aláírta Bernadett pszichológiai alkalmasságát, most vizsgálat indult. Ami nem is csoda, hiszen talán két ember élete múlott rajta – mondta el a lapnak egy volt rendőrtiszt, aki hozzátette: sajnos az ügyben más mulasztás is történhetett.