Népszavazás kiírását kezdeményezi a kormány, hogy az emberek dönthessenek a kötelező betelepítési kvótáról. Ezt szerdán, a kabinet ülésének szünetében közben jelentette be Orbán Viktor. A kérdés a következő: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" Orbán arról beszélt, a kötelező betelepítésről a magyar parlament megválasztott képviselőin kívül senki más nem határozhat, márpedig az Országgyűlés ezt elutasítja. Az Unió nem hozhat az emberek feje felett az életüket és a jövő nemzedékek életét súlyosan megváltoztató döntéseket, ez visszaélés a hatalommal.
Nem először alakul ki "méltatlan helyzet" a választási irodánál népszavazási kérdés kezdeményezésekor - jelentette ki tegnap kérdésre válaszolva Orbán. A miniszterelnök a kedden történtekre úgy reagált, az ügy "mélyen ellentétes mindazzal, amit szeretnénk Magyarországon látni". Mivel nem ez volt az első eset, "kénytelenek vagyunk azt a következtetést levonni, hogy ilyen helyzetek azért alakulhatnak ki, mert a vonatkozó törvényi előírások nem jók" - mondta a miniszterelnök, aki ezért kezdeményezte, hogy a Nemzeti Választási Iroda, illetve a Nemzeti Választási Bizottság tegyen javaslatot a "szerencsétlen" szabályok megváltoztatására.
Arra figyelmeztetett, Európa egyik legfőbb értéke a demokráciára. A kvótáról közölte, az újrarajzolná Magyarország etnikai és vallási arculatát is, ehhez pedig semmilyen európai testületnek nincs joga. Hozzátette, aki a referendumon nemmel szavaz majd, az Magyarország függetlensége mellett is kiáll. Emellett, ha a nemek kerülnek többségbe a referendumon, a magyar kormánynak el kell arról is gondolkodnia, hogy az európai politikára nézve milyen következménye lehet egy ilyen döntésnek. "De ez másodlagos szempont. Számomra fundamentális kérdésről van szó: dönthet-e a magyar emberek helyett bárki más arról, hogy mi itt magyarok kikkel éljünk, vagy ne éljünk együtt. Meggyőződésem, hogy minden demokrácia erről szól, hogyan lehetnek hűségesek a magyar emberek saját országukhoz" - fogalmazott.
Véleménye szerint a referendumon a kormány azon erők hangját képviseli, akik az Európai Uniót szabad emberek szövetségeként és nem Európai Egyesült Államokként képzelik el. Ebben az értelemben tehát a magyar népszavazás kétségkívül a szabad nemzetek szövetségének koncepcióját erősíti, ahogyan a brit népszavazás is ezt teszi. Meg kell kérdezni az embereket, ahogy az uniós csatlakozás esetében is történt - érvelt a kormányfő, aki ezúttal elismerte, a népszavazás az európai politika része, ezért "jó szívvel" ajánlja másoknak is. A hirtelen fontossá vált referendummal saját értékelése szerint a közhangulatnak engedtek.
Arra az újságírói kérdésre, hogy esetleg más kérdést is feltesznek-e a népszavazáson, például a vasárnapi zárva tartásra vonatkozót - különös tekintettel arra, ami kedden a Nemzeti Választási Irodánál történt -, Orbán úgy reagált, semmiképpen sem keverik össze a szezont a fazonnal. Most "a legfontosabb kérdésről van szó", arról, kikből áll a magyar nemzet, kik élhetnek Magyarország területén, és van-e ebbe beleszólása a magyar népnek, ami "nem említhető egy lapon semmilyen életmódról szóló kérdéssel". Egy másik felvetésre, miszerint, ha nem lesz eredményes a kötelező kvótáról a népszavazás, lemond-e a kormány, a miniszterelnök azt válaszolta: "Olyan kérdést tett fel, amelyet nem vitattunk még meg."
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
A kvótareferendum kérdését egyébként Rogán Antal a bejelentés előtt már benyújtotta hitelesítésre a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
A kabinetet láthatóan nem zavarja, hogy a kérdés alkotmányellenes, a referendumon az Európai Unió testületei számára nem születhet kötelező érvényű döntés, de az sem, hogy jogilag nem tették kötelezővé a kvótarendszert. Az Alaptörvény értelmében országos népszavazást csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésről lehet elrendelni. Az viszont, hogy az EU mit ír elő, nem feltétlenül tartozik a magyar parlament hatáskörébe. A "gránitszilárdságú" alkotmány azt is kimondja, hogy az uniós döntéshozatalban az országot a kormány képviseli, ez arra utal, hogy az Európai Tanácsban a magyar miniszterelnök és nem a házelnök ül és Orbán fogadja el, vagy vétózza meg a döntéseket. Az Alaptörvény egyebek mellett arról is rendelkezik, az Európai Unió joga, hogy megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt. Szakemberek arra figyelmeztetnek, eleve nem is lehet olyan témáról népszavazást kezdeményezni, amely nemzetközi szerződésbe ütközik, ebben a kérdésben pedig benne van az EU-nak és Magyarországnak, mint tagállamnak a viszonya.
Kósa Lajos tavaly, amikor a Jobbik kezdeményezett referendumot a kvótáról még elutasította a tervet. Azzal érvelt, az ügy nemzetközi szerződésben foglalt jogokat érint, amelyekről az alaptörvény szerint nem lehet referendumot kezdeményezni. A Jobbik kezdeményezte is ezért az Alaptörvény módosítását, ezt azonban a Fidesz akkor nem támogatta. Kedden viszont, talán Orbánék kedvére Vona Gábor, Apáti István és Z. Kárpát Dániel olyan alaptörvény-módosítási javaslatot nyújtott be, amely lehetővé tenné a kvótás népszavazását. Azt a bekezdést ugyanis, amelyik kimondja, "nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről" nem lehet referendumot tartani úgy módosítanák, hogy hozzátennék, "kivéve, ha a népszavazás Magyarország bevándorlási politikáját érintené vagy olyan döntéssel kapcsolatos, amely erre érdemi kihatással van". A Jobbik indoklása szerint azért kell a bevándorlási referendum lehetőségét megteremteni, mert a migráció "akár 100 évre is kihatással lehet hazánk jövőjére, így a kérdésnek az alaptörvényi szinten való rendezése indokolt és szükséges". Ráadásul így meg lehet akadályozni, hogy az EU menekülteket "oktrojálhasson" Magyarországra.
Olyan jogi fogalom, hogy kötelező betelepítés az Unióban nem létezik. Erre Szent-Iványi István, a Liberálisok szakpolitikusa figyelmeztetett tegnap. Arról beszélt, hogy az EU idevágó jogszabályai az áttelepítésről szólnak, ami azt jelenti, hogy a menekültügyi eljárást az adott országban, annak törvényei alapján kell lefolytatni. Aki ismeri a tavaly szeptemberben megszigorított magyar jogszabályokat, az tudja, hogy az 1300 menedékkérő közül egyetlen egy sem kapná meg Magyarországon a menekültstátust. "Ma ott tartunk, hogy akár Jézus Krisztus is jelentkezhetne azzal, hogy hazájában nézetei miatt üldözik és az élete is veszélyben van, a magyar hatóságoknál nem kapná meg a menekültstátust, mert az mondanák, hogy ön átment több biztonságos országon" - fogalmazott a politikus. Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy magyar népszavazás az EU többi országát nem kötelezi.
Az uniós belügyminiszterek tanácsa tavaly szeptember 22-én valóban megszavazta azt a rendkívüli műveletet, amelynek keretében 120 ezer menedékkérőt helyeznek majd át Olaszországból és Görögországból a többi tagállamba. Magyarország, Románia, Szlovákia és Csehország akkor nemmel voksolt, Finnország pedig tartózkodott. A szavazatok minősített többségével azonban átment a javaslat, amelyet minden tagállamnak kötelező végrehajtania. Az ülés után nyilatkozó luxemburgi bevándorlásügyi miniszter, Jean Asselborn viszont kiemelte, hogy a sokat hangoztatott "kvóta" kifejezés kikerült a szövegből, mert a tagállamok önkéntes felajánlásokkal fognak arról gondoskodni, hogy legyen helye mind a 120 ezer menedékkérőnek. Az önkéntes elfogadásra javasolt számok viszont szerepelnek a döntéshez csatolt függelékben. Tehát, ha egy tagállam vonakodna befogadni a neki szánt menedékkérőket, kötelezettségszegési eljárás során felelhet ezért. Magyarország az Unió bíróságához fordult az ügyben, a pernek azonban az 1300 menedékkérő elbírálásával kapcsolatban egyelőre nincs halasztó hatálya. Érdemes viszont tudni, hogy a művelet még szinte el sem indult, erre hétfői parlamenti beszédében Orbán is kitért. Arra pedig, hogy a jelenlegi rendszer nem kötelező, Kovács Zoltán kormányszóvivő is felhívta a figyelmet, amikor az ellenzéki pártok a múltheti EU-csúcs után megvádolták a miniszterelnököt, hogy engedett ebben a kérdésben.
A referendumnak egyébként hétfőn "ágyazott meg" Orbán, amikor napirend előtti felszólalásában azt vizionálta, hogy a Nyugat a márciusi EU-Törökország csúcson állandósítani akarja a kötelező betelepítési kvótát. Akkor bejelentette, kormánya szerdai ülésén döntenek arról, hogyan kíséreljék meg visszaverni a brüsszeli tervet. Az említett rendkívüli csúcs március 7-én Brüsszelben lesz - jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megerősítette, az uniós tagállamok vezetői a korábban már jóváhagyott döntéseket akarják átültetni a gyakorlatba.
A kormányfő tudja, milyen egy élhető ország
A politikai vezetőknek olyan hazát kell létrehozniuk, amely visszavárja a világ összes pontján lévő magyart – mondta Orbán Viktor kormányfő a szekszárdi Tolnatáj TV-nek adott, kedd késő este sugárzott interjúban. „Olyan közeget kell létrehoznunk, ahol egy fiatal jól érzi magát, vagy ha elment is külföldre, úgy gondoljon a hazájára, hogy az nemcsak egyszerűen hazavárja, hanem egy kiemelkedően izgalmas, érdekes, civilizált és jó életminőségű darabja a földgolyónak” – jelentette ki a miniszterelnök. A politikai vezetőknek az a felelősségük – folytatta a kormányfő –, hogy egy olyan ország legyen itt, ahol nincsenek migránsok és terrorizmus, van viszont közbiztonság. „Vannak elképzeléseim arról, hogyan kell Magyarországból egy Európában kiemelkedő életminőségű országot létrehozni, és ettől nem vagyunk olyan messze, mint azt sokan gondolják” – fogalmazott Orbán, aki arra a felvetésre, miszerint bizonyos számú migráns enyhíthetné a hazai munkaerőhiányt, úgy válaszolt: inkább az tűnik logikusnak, hogy legyen több gyermek Magyarországon. „Az a nemzet, amelyik kívülről beáramlóktól reméli a biológiai fennmaradását, nem fog fennmaradni”. A kutatások azt mutatják, hogy sok fiatal szívesen vállalna eggyel több gyermeket, és akadályként az életminőséget, a munkalehetőséget, a lakáshiányt jelöli meg – mondta. „Próbálom ezeket az akadályokat a kormány döntéseivel elhárítani, lassan a munkanélküliek országából átfordulunk a munkaerő-hiányos ország helyzetébe, megpróbálom az otthonteremtéssel megadni a lehetőséget a fiataloknak, hogy olyan lakásokhoz juthassanak, ahol két-három gyermeket tisztességesen fel lehet nevelni” – fűzte hozzá.
Tóth Zoltán: nem biztos a kormánysiker
A népszavazásnál a legfontosabb az lenne, hogy alacsonyabb legyen az érvényes voksolás értékhatára, le kellene vinni a mostani 50 százaléknyi egynemű szavazatról 2 millióra – mondta lapunknak Tóth Zoltán. A választási szakértő szerint nem csupán a kérdés benyújtásának szabályozásán kellene egyszerűsíteni, hanem az egész választási törvényt „normálissá kellene tenni”. Korábban Pálffy Ilona azt javasolta, hogy az ügyfélkapu rendszerén keresztül is be lehessen adni kezdeményezést, ez azonban Tóth szerint csak kétoldalúan működhet. „A Nemzeti Választási Iroda elnökének javaslatát csak akkor lehetne megengedni, ha elérhető lesz az Európában már egyébként elterjedt internetes voksolás is. A világhálónak sokak életét kell megkönnyítenie, nem csak egy ügyet” – vélekedett a szakember hozzátéve, hogy mindezt a parlamenti választásokra is ki lehetne terjeszteni. Ugyanakkor Tóth szerint a kormány által elrendelt referendumot más logika mentén kell értelmezni: „most, hogy Orbán bejelentette saját népszavazását, már nem lesz olyan sürgős, hogy az MSZP-nek is legyen érvényes kezdeményezése beadva”, így azok a módosítások, amiket a miniszterelnök kezdeményezett, vélhetően sokáig el fognak húzódni. A választási szakértő úgy látja, a kvótáról szóló népszavazást legkorábban szeptemberben lehetne megtartani: „a kormány azt akarja, hogy előbb legyen az ő népszavazása, a többit meg majd meglátják” – vélekedett. Azonban, ha minden maradna a régiben, és 4 millió „igent” kell összegyűjteni a Fidesz referendumán, akkor nem feltétlenül lehet eredményes a referendum, hiszen ennyi támogatója nincs a kormánypártnak.
