menekültek;tartományi választások;Alternatíva Németországért;Frauke Petry;

Frauke Petry tegnap saját hétfői szavait cáfolta meg FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP

- Káosz a CDU-ban?

Mind feszültebb a helyzet a német belpolitikában a március 14-i tartományi választások közeledtével. S ami igen aggasztó a kormányzó pártok számára: töretlennek tűnik a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) térnyerése, különösen Szász-Anhalt tartományban. Ez azt jelzi, nem vetette vissza a radikális tömörülést a pártelnök, Frauke Petry azon néhány héttel ezelőtti kijelentése, amely szerint lőfegyvert is be lehetne vetni a menekültek ellen.

Régen volt utoljára annyira vészes a belpolitikai helyzet Németországban, mint most. Olyan párt áll a harmadik helyen a közvéleménykutatásokban, s szerez újabb és újabb támogatókat, amely nemcsak az Európai Unió alapértékeit utasítja el, hanem még a menekültekkel szembeni lőfegyver használatának lehetőségét is felveti. Az NSZK-ban, illetve az egységes német államban rendre mintaszerű volt a politikai kultúra, az Alternatíva azonban éppen ezeket a hagyományokat rúgja fel.

Bő két héttel a Baden-Württembergben, Rajnavidék-Pfalzban, valamint a Szász-Anhalt tartományban esedékes választás előtt biztosra vehető, hogy a párt mindhárom helyi parlamentbe bekerül majd. Különösen Szászországban erős. Az INSA ügynökség felmérése szerint 17 százalékon áll, miközben a tartományi tagszervezetnek összesen 350 tagja van. Ezzel az Alternatíva már a szociáldemokratákat is megelőzte a keletnémet tartományban, az SPD-re ugyanis 16 százalék voksolna. Az AfD előretörését mutatja, hogy decemberhez képest 3,5 százalékot javított eredményén. Baden-Württembergben nem változott Frauke Petry tömörülésének megítélése, a tartományban ugyanúgy tíz százalékon áll, mint az előző felmérés során. Rajnavidék-Pfalzban áll a három tartomány közül a leggyengébben, de itt is 8,5 százaléknyi voksra számíthat, vagyis messze átlépi az öt százalékos küszöböt.

Matthias Jung német közvéleménykutató a dpa-nak elmondta, hogy ezek az adatok már aligha változnak jelentősebben az elkövetkezendő két hétben. Kifejtette, ilyen eredmények még sosem fordultak elő egy szélsőséges párt esetében Németországban, az Alternatívát még nem „stigmatizálták”, vagyis a társadalom nem azonosítja a pártot a szélsőségekkel. Az AfD előretörésének az az oka, hogy mindhárom tartományban a menekültkérdés volt a legfontosabb kampánytéma. A Zöldek politikusa, Katrin Göring-Eckardt úgy vélte, a német kereszténydemokratáknál nagy az aggodalom e jelenség miatt. Szerinte másként nem lehet magyarázni azt a „káoszt”, amely a pártnál uralkodik. Ezzel arra utalt, hogy Julia Klöckner, rajnavidék-pfalzi és Guido Wolf, baden-württembergi tartományi vezető múlt hét végén azt közölte, Ausztriához hasonlóan szabályozzák a beengedhető menekültek számát, szembemenve ezzel Angela Merkel menekültpolitikájával. Kezdeményezésüktől Volker Kauder, a CDU frakcióvezetője is elhatárolódott.

A megdöbbentően jó közvéleménykutatási adatok ellenére egyáltalán nem biztos, hogy az AfD fényes jövő előtt áll. Németországban ugyanis nagy felháborodást keltett, hogy múlt csütörtökön, amint ezt mobiltelefonnal készült felvételek is bizonyították, bevándorlásellenes tüntetők nem akarták leengedni a buszról a háborús övezetből érkezett menekülteket a szászországi Clausnitzben. Később német lapok azt közölték, hogy a tömegben Alternatíva-tagok is voltak. Ezt azonban tegnap Frauke Petry határozottan cáfolta. Ez azért sajátos, mert hétfőn egy televíziós műsorban még ő maga állította azt, hogy párttársai is a helyszínen tüntettek a menekültek mellett. Jörg Meuthen, a tömörülés alelnöke azt közölte, az AfD elutasít mindennemű menekültek elleni fenyegetést. Utalt arra, ki kell zárni a pártból azokat, ott voltak Clausnitzben. Az AfD-ben mintha egyre nagyobb lenne az ellentét Petry és alelnöke között.

A nemzetközi amerikai vezetésű katonai koalíció és az orosz légitámogatást élvező szír kormányerők harci sikereinek eredményeképpen Szíriában és Irakban komoly anyagi-emberi és területi veszteségeket szenvedett el az Iszlám Állam (IS). A terrorszervezet azonban egyre nagyobb teret hódít a szomszédos Líbiában, amely Kadhafi rezsimjének 2011-es bukása óta állandó belső válsággal küzd, az államhatalom gyakorlatilag darabjaira hullott és tehetetlen a terrorcsoporttal szemben.