Az Oscar-díj (hivatalos angol nevén Academy Award) az Egyesült Államok legrangosabb filmművészeti díja, amelyet 1929 óta a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia ad ki több kategóriában. A díjakat látványos gála keretében minden év februárjában adják át Hollywoodban. A díjátadás estéjén a meghívott vendégek bevonulnak a vörös szőnyegen a Dolby Színházba. Az estélyen a sztárok híres divattervezők pompás ruhakölteményeit öltik magukra. Az eseményt több száz televíziós csatorna sugározza az egész világon. A február 28-ai gálát hazánkban a Duna TV közvetíti élőben, magyar idő szerint 29-én, vasárnap hajnali 1 órakor.
Jelölés és szavazás
Kizárólag az Akadémia állítja fel a jelöltek listáját. A technikai kategóriákban három, a többi kategóriában öt jelöltet választanak ki, kivétel a Legjobb film kategória, melyben 2010-től már 10 jelölt állítása is lehetséges. A mostani szabályozás szerint a jelölendő filmnek a megelőző naptári év valamelyik napján kell forgalomba kerülnie Los Angelesben. A filmnek el kell érnie a 40 perces hosszúságot a kvalifikációhoz, kivéve a rövidfilmes díjaknál. Az Akadémia különböző tagozatai a saját területükön adhatnak le jelöléseket, ugyanakkor minden Akadémia-tag jelölhet „A legjobb film” kategóriában filmeket. Győzteseket a szavazás második fordulója után hirdethetnek, amikor is minden tag minden kategóriában szavazhat a jelöltekre.
A szavazórendszer nem sokat változott az első gála óta, ezt az is bizonyítja, hogy bár 2012-ben bevezették az online szavazást, de a többség még mindig papíron szeret voksolni. A bizottság tagjai egytől tízig osztályozzák a filmeket, a szavazatokat pedig urnákba teszik. A legkevesebb papírt kapott film urnáját kidobják, az oda rakott szavazatokat pedig azoknak a filmeknek adják, amelyeket a lapon másodikként jelöltek. Addig ismétlik a folyamatot, míg valamelyik film 50 százaléknál több voksot kap. Vagyis legtöbbször a második és a harmadik helyre tett szavazatok döntik el a versenyt. 2020-ra számos újítást vezetnek be a tagsággal kapcsolatban. A jövőben a szavazati jog 10 évre szól majd, és akkor újítják meg, ha az adott tag aktív marad, vagyis nem hagy fel a filmes munkával. Háromszor tíz év után életre szóló szavazati jog jár, illetve akkor is, ha az illetőt jelölték Oscar-díjra vagy elnyerte az elismerést.
A morcos szobor
A kardos-morcos alakot egy Los Angelesi szobrász, George Stanley alkotta meg. A figurát először agyagba öntötte, majd bronzba, végül 24 karátos arannyal vonta be. Összesen 12 darabot készített, melyekért 500 dollárt fizettek neki. A szobor 1931-ben kapta meg az Oscar nevet, melynek eredetéről több történet is fent maradt. Az egyik anekdota szerint Margaret Herrick, az Amerikai Filmakadémia első könyvtárosa legelső munkanapján közelről is megvizsgálta a szobrocskát, és rájött, hogy az nagyon hasonlít a texasi nagybátyjára, Oscar Pierce-re. Mások szerint a név Walt Disneytől, vagy a híres színésznő, Bette Davis férjétől ered.
Napjainkban 12 ember évente összesen 50 szobrot készít el. Egy-egy szobrocska 3,8 kilogramm, és 34,3 centiméter magas. Az előállítási költségük 400 dollár, azaz több mint 100 ezer forint, de ezt az arany árfolyama is jócskán befolyásolja. Az átadás után az eszmei értékük akár több százezer dollár is lehet. Nem csoda, hogy a Filmakadémia az ’50-es években előírta, hogy a nyertesek nem adhatják el a szobrokat, addigra viszont már számos díj kelt el az árveréseken.
Titanic – Kate Winslet és LeonardoDiCaprio
Száll a kakukk fészkére – McMurphy: Jack Nicholson
Oscar feketén-fehéren
Több hollywoodi filmalkotó is éles felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a színészi kategóriák jelöltjei közé már második éve nem került be egyetlen színes bőrű művész sem. Will Smith kétszeres Oscar-jelölt amerikai színész és felesége, Jada Pinkett Smith amerikai színész a döntés miatt bojkottálni fogják a februári díjkiosztót: nem jelennek meg a rendezvényen, sőt nézni sem fogják. Az idei évben Oscar-díjra jelölt művészek közül a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájában jelölt Mark Ruffalo (Spotlight) és a legjobb női főszereplőként számon tartott Brie Larson (A szoba) is úgy fogalmazott, a diszkrimináció miatt talán nem is vesznek részt a gálán. További Oscar-díjas alkotók - George Clooney, Lupita Nyong’o, Spike Lee - is csalódottságát fejezte ki, amiért nem jelöltek afroamerikai művészeket a rangos díjra.
Az Akadémia afroamerikai elnöke, Cheryl Boone Isaacs szerint fel kell gyorsítani azt a folyamatot, amely a szervezet összetételét a társadalomban jelentkező etnikai és nemi arányok felé tolja el. Egyesek szerint azért nem díjazzák a feketéket, mert az Akadémia bírálói még emlékeznek arra, hogy milyen volt a szegregáció. Ugyanis a 6028 szavazó tag 94 százaléka fehér, 77 százaléka férfi, és az átlagéletkoruk 62 év. Ennél azonban anyagiasabb oka is lehet a döntésüknek: azok a filmek, amelyekben nem fehérek szerepelnek, jóval kevesebbet hoznak a nemzetközi piacon, mint Amerikában.
Sharon Stone aranyórája
A stúdiók óriási kampányokat folytatnak a szavazatokért. Már a bemutatókkal is trükköznek: a legjobb film díját megnyerő alkotások 56 százaléka novemberben vagy decemberben kerül a mozikba. Ennek a stratégiának köszönhetően az Akadémia tagjainak emlékeiben is élénkebben élnek a filmek, és a sajtó is tele van még velük. A stúdiók ezen kívül rengeteget költenek reklámra: ezek költsége viszi el a kampányokra szánt összeg felét. A kampányidőszakban persze jócskán megnőnek a hirdetések ára is, a neves The Hollywood Reporter első oldalán egy hirdetés ilyenkor 72 000 dollárba, azaz több mint 20 millió forintba kerül.
A sztárok ruhája minden pénzt megér
2005-ben az Ütközések című film forgalmazója újabb kampányfogással állt elő. 25 ezer dollár értékben a filmet tartalmazó DVD-t küldött a színészkamara mind a 100 ezer tagjának. Ezután a film nem csak a színészkamara fődíját, de az Oscart is megnyerte, ugyanis a 6000 tag legnagyobb csoportját is a színészek alkotják. Hollywoodban elterjedt, hogy a film emiatt nyert, és többen is követték a példáját. 2014-ben az egyik jelölt 54 ezer DVD-t küldött szét 290 ezer dollár értékben.
A stúdiók ezen kívül ajándékokkal is kedveskednek az Akadémia tagjainak. A kampányolás és a vesztegetés között azonban vékony határ húzódik. A Golden Globe körül többször voltak is emiatt botrányok. 1992-ben a testület 30 tagja repülhetett el New Yorkba, hogy Al Pacinóval találkozzon, aki néhány héttel később bezsebelte a legjobb színésznek járó díjat. 1999-ben Sharon Stone pedig a legjobb színésznő jelölését cserébe aranyórákat küldött a zsűri tagjainak, bár ezt később vissza kellett adniuk. Nem csoda, hogy az Oscar-kampánnyal kapcsolatban több megszorítást is bevezettek. Az Akadémia szavazóit 2012-től nem szabad meghívni semmilyen olyan eseményre, például reggelire, vacsorára, partikra vagy fogadásokra, amelyik valamelyik jelöltet vagy filmet reklámozza.
A kampányok költségeit nehéz megbecsülni, szakértők szerint 100 és 500 millió dollár közötti összegeket költenek évente a filmekre, vagyis legkevesebb is kétszer annyit, mint amit egy amerikai kongresszusi helyért folytatott kampányra. Sok kisebb film éppen ezért meg sem engedheti magának, hogy jelöljék. A legjobb reklám pedig még mindig az, ha az alkotók és a főszereplők minél több díjkiosztón megjelennek, és személyesen népszerűsítik a filmeket. Viszont a stábtagok utaztatása is kisebb vagyonokba kerülhet. Arról nem is beszélve, hogy az Oscar gálán a főszereplőket az alkalomhoz illően fel is kell öltöztetni. Egy férfisztár ruhája 2000, míg egy színésznőé 3500 dollárba is kerülhet. A stúdióknak mégis megéri a befektetés.
Az Oscar-jelölt filmek átlagban 13 millió dollárral több bevételt hoznak, mint a többi alkotás. Ráadásul a színészek karrierjét is segíti, bár nem akkora mértékben, mint elsőre tűnik. A férfiak gázsija átlagosan 3,9 millió dollárral növekszik a díj elnyerése után, a nőké viszont csak félmillióval. A díj körüli „pezsgés” körülbelül 3 évig tart, eddig tudnak belőle profitálni. De nem minden az Oscar: Reese Witherspoon például egy időben Hollywood legjobban fizetett színésznője volt, de mire 2006-ban megkapta a díjat, már nem volt olyan felkapott. Mostanra kezd ismét felfelé ívelni a karrierje, de ebben az Oscarnak nem sok szerepe volt.
Casablanca – Humphrey Bogart ésIngrid Bergman