Bár a korábbi években rendszerint már decemberben döntött a kormány a közfoglalkoztatottak következő évi béréről, tavaly év végén hiába vártak erre az érintettek, nem született meg az erről szóló kormányrendelet - olvasható a lapban. Így januárban úgy kezdett dolgozni 200 ezer közfoglalkoztatott, hogy nem tudta, hónap végén mennyi lesz a borítékban, mennyiből kell kihúznia a következő "borítékig." De valójában mindenki emelésre számított, miután a minimálbér bruttó hatezer forinttal, közel hat százalékkal nőtt, és a korábbi években a közmunkások fizetését ehhez igazították, hogy az körülbelül a minimálbér 76-77 százalékát tegye ki. Tavaly ráadásul 1,6 százalékos infláció is volt, vagyis ahhoz, hogy megőrizzék értéküket a közfoglalkoztatásban fizetett bérek, legalább ekkora mértékű emelésre lett volna szükség.
A Magyar Nemzet érdeklődésére a Belügyminisztérium megerősítette, hogy a közfoglalkoztatási bér és a garantált közfoglalkoztatási bér a 2016. évben nem változik. Egy 8 órában dolgozó közmunkás nettó 51 847 forintot vihet haza, szakképzettként 66 469 forintot kap havonta.
Havi 6 milliót is kereshetnek egyes állami cégek vezetői - írta a HVG még tavaly szeptemberben. A többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok első számú vezetőinek és helyetteseiknek a juttatásait és követelményeit „közelíteni szükséges a piaci vezetői bérekhez és követelményekhez, továbbá a jelenlegi prémiumok jelentős részét be kell építeni az alapbérbe” – állt a kormány akkor közzétett határozatában. A piaci bérekhez való közelítés érdekében három csoportra osztották az érintett állami cégeket: a pénzügyi szektorban, a Magyar Postát is ideértve, havi 5 millió a legmagasabb vezetői alapbér, az energiaszolgáltatóknál és más kiemelt stratégiai jelentőségű cégeknél 4 millió, a többinél 3 millió, és ehhez legfeljebb 20 százalék prémium járulhat, ha a társaság nyereséges.
