Hosszú esztendők vajúdását követően, 2015-ben végre megszületett a családi csődvédelem, avagy a magáncsőd intézménye. Tavaly ősszel a Magyar Bankszövetség még azzal számolt, hogy középtávon 25 ezren, hosszabb távon pedig 40 ezren választják majd ezt az adósmentő formát, de a legfrissebb adatok szerint eddig csupán 199-en kérelmezték a magáncsődöt, és alig kétezren érdeklődtek komolyabban a családi csődvédelmi eljárás iránt. Vagyis az előzetes várakozások megalapozatlannak bizonyultak.
A magáncsőd kezdeményezése egyébként kizárólag az adós döntésétől függ, tehát sem valamely jogszabályra hivatkozva, sem a hitelezők kezdeményezésére nem indítható ilyen eljárás.
Viszont a jelentkezési határidő, március 1., már vészesen közeleg. (Az eredeti határidő egyébként tavaly október 31. volt, de ezt az időpontot a csekély érdeklődés miatt ki kellett tolni.) Tolongás azonban továbbra sincs a bankoknál, noha az MNB adatai szerint körülbelül minden hatodik piaci alapú lakás- és minden harmadik szabad felhasználású jelzáloghitel bedőltnek számít. Sokakat visszatart a családi csődvédelemtől, hogy a megszabott minimális törlesztőrészletet már azelőtt is fizetni kell, hogy megszületik a megállapodás a hitelezőkkel.
A törvény tavaly szeptemberben lépett életbe, majd novemberben módosították úgy, hogy a hiteladósok nemcsak a főhitelező banknál kérhetik a magáncsődöt, hanem a fővárosi és megyei kormányhivatalok Családi Csődvédelmi Szolgálatainál is. A magáncsődöt kérelmezők ellen ezt követően - a törvény értelmében - nem indítható végrehajtás, a folyamatban lévőket pedig fel kell függeszteni. Emellett az adósok fizetési moratóriumot is kapnak a tartozások törlesztésére, amihez az állam is támogatást nyújt.
A magánszemélyek adósságrendezésére felállított új intézmény a kereszténydemokraták ötlete volt, képviselőik terjesztették be a törvényjavaslatot. Az alapprobléma azonban jelenleg a dolgozói szegénység, melynek oka a nettó jövedelmek alacsony szintje – vázolta az érdektelenség okait a Népszavának Burány Sándor. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke úgy vélte, hogy jelenleg alig van az érintetteknek akkora jövedelme, ami elviselne további terheket, ezért az először az országban tátongó fizetési szakadékot kell megszüntetni, mégpedig a nettó keresetek növelésével.
A gazdaságpolitikus emlékeztetett arra is, hogy a csődvédelembe az kerülhet be, aki képes és hajlandó is rendszeresen törleszteni. Kérdéses viszont, hogy a jelentkezőkre ez mennyire jellemző. A bankok beszámolója szerint ugyanis sokan lehetnek olyanok, akik régóta nem fizetnek, nagy a tartozásuk, de a magáncsőeljárással járó kötelezettségeket sem szeretnék vállalni - mondta Burány Sándor.
Az MNB legfrissebb adatai szerint 144 ezer nem teljesítő jelzáloghitel van Magyarországon, elsőként ők igényelhetik a magáncsődöt. Náluk a túladósodottság a legfőbb probléma: a hátralékokkal együtt az adósok fele többel tartozik, mint a lakása jelenlegi értéke. Mivel a bedőlt hitelek nagy részét kis értékű lakásra vették fel, alig jelent megoldást a kisebb lakásba költözés. Az MNB-nél az Index-nek azt mondták, hogy 70-80 ezer jelzáloghitelezettnél jelenleg 80 milliárd forintnyi lakossági közüzemi számlatartozást tartanak nyilván az országban. A magáncsőd törvénye nem oldja meg, hanem sokkal inkább konzerválja a szegénységet – mondta lapunknak Bangóné Borbély Ildikó. Az MSZP országgyűlési képviselője ehhez hozzátette: bár pártja megszavazta ezt a törvényt, ugyanakkor több módosítást is benyújtottak, amelyeket a kormánypártiak sorra lesöpörtek az asztalról, most azonban újabb törvényjavaslat benyújtását tervezik tervezik. A jelentkezők elmaradása egyáltalán nem meglepő, ugyanis egy kiadós nyomorgást eredményez: azok akik igénylik egy csődbiztos felügyeletében kell hogy szigorú körülmények között gazdálkodjanak pénzükkel - mondta a képviselő.