Több ezren parancsoltak megálljt hétvégén a hazánkban mind gyakrabban előforduló állatkínzásoknak. A több mint száz állatvédelmi szervezet összefogásával meghirdetett "Együtt az állatkínzás ellen!" elnevezésű tüntetés szombat délután a Nyugati téren kezdődött, majd az összegyűltek onnan a Kossuth térre vonultak. A szervezők célja a demonstrációval az volt, hogy elérjék:
* az állam szigorítson a jelenleg hatályos állatvédelmi törvényeken,
* a kegyetlenkedők kerüljenek börtönbe,
* az állam a hatóságok közreműködésével tartassa be a szabályokat.
Ezzel kapcsolatban az állatvédők egy törvénymódosító javaslatot is készítettek, amelyet Horváth István, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnökének nyújtottak át. A politikus az átvételt követően elmondta, "egy egészséges társadalomban nincs helye az állatkínzásnak, nincs helye a vandalizmusnak. Fontos, hogy olyan törvények szülessenek, amelyek a végrehajtás mellett megfelelő elrettentő erővel is bírnak".
Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány munkatársa elmondta, hogy a javaslat az állatkínzásért járó büntetési tételeket emelné meg és vétség helyett bűntetté minősítené az állatok kínzását, bántalmazását. Felidézte, hogy jelenleg a Büntető törvénykönyv szerint az állatkínzásért kiszabható büntetés felső határa 2 év, minősített esetben 3 év szabadságvesztés. Mivel az állatkínzás, bántalmazás jelenleg vétség, a bírói gyakorlat szerint az ilyen ügyekben hozott ítéletek főként felfüggesztett börtönbüntetéssel végződnek. Hiába adott a törvényi háttér, a büntetésnek nincs elrettentő hatása - tette hozzá. A törvénymódosító javaslat az állatkínzást legfeljebb 3 évig, minősített esetben 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná és bűntetté minősítené át az ilyen cselekményeket, így akiket bűnösnek találnak a bíróságok, nagyobb eséllyel kerülhetnének börtönbe.
Az eseményen felszólalók ezzel egyöntetűen egyetértettek, igaz, sokan az állami segítségnyújtás hiányát emlegették. Szántó Boglárka, a Kutyamentő Angyalok munkatársa elmondta: a jelenleg az állam által működtetett gyepmesteri telepek beszüntetését szorgalmazza, ezeken a helyeken ugyanis az állatokat támogatás hiányában nem látják el megfelelően, gyakran halálra éheztetik őket. A helyes megoldást szerinte a menhelyi rendszer bevezetése jelentené. Emellett a hatóságoknak az állatvédelemben hatékonyabban kellene részt venniük. Perédi Gergely a Tetovált Állatmentők elnöke arról beszélt, hogy a bíróság a hatályos törvények alapján börtönt eddig is kiszabhatott volna az állatkínzásáért, de erre a gyakorlatban még nem került sor. Majd feltette a kérdést: miért kell mindig megvárni, amíg valami baj történik?
Az eseményen kiderült: hogy az állatvédelemmel foglalkozók többsége megelégelte az állam nemtörődömségét. Ezt Pataki Gábor, az Újpesti Állatvédelmi Járőrszolgálat vezetőjének beszédéből lehetett leginkább kihallani. Pataki ugyanis bejelentette: január 19-én az Állatmentő Liga, az Állatmentő Szolgálat Alapítvány és a Tetovált Állatmentők úgy döntöttek, hogy országos állatvédelmi szövetséget alapítanak. A kezdeményezés úgy tűnik, sikeres, a tüntetés napjáig összesen 26 szervezet jelezte, hogy csatlakozna a kezdeményezéshez. A szombati demonstrációt Gulyás Erzsébet detki alpolgármester fia robbantotta ki, aki tavaly egy baseball ütővel vert agyon egy kutyát. Ezt videóra is vette, majd többekből felháborodást kiváltva az megjelent az interneten.
