kurdok;Ankarai merénylet;Kurdisztáni Szabadság Sólymai;

- Ankarai merénylet - A Kurdisztáni Szabadság Sólymai szervezet vállalta

A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezethez köthető Kurdisztáni Szabadság Sólymai (TAK) nevű csoport jelentkezett pénteken a szerdai ankarai öngyilkos merénylet elkövetőjeként - derül ki a TAK honlapján közzétett közleményből.

Az oldal szerint a támadás válasz volt Recep Tayyip Erdogan török elnök kurdokkal kapcsolatos politikájára, valamint megtorlás a délkelet-törökországi Cizre városában kialakult helyzetért, ahol tavaly december 14-e óta kijárási tilalom van érvényben a biztonsági erők és a PKK fegyveresei közötti összecsapások miatt. A szervezet szerint Erdogan a kurdok ellen uszítja a nemzetközi hatalmakat.

A TAK üzenetében fogadkozott, hogy folytatja terrorakcióit, s figyelmeztette a turistákat, hogy kerüljék el Törökországot.
"Számunkra a turizmus is elpusztítandó célpont" - írja honlapján közzétett üzenetében a TAK, elhárítva egyúttal maguktól a felelősséget a turisták esetleges haláláért. A csoportot az Egyesült Államok is terrorszervezetnek tekinti - írta a Dogan török hírügynökség.

A török kormány a független Kurdisztánért küzdő PKK-t és a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű, szíriai kurd milíciát tette felelőssé a szerdai ankarai merényletért. A PKK és az YPG tagadta, hogy köze lenne a támadáshoz.

A TAK legutóbb az isztambuli Sabiha Gökcen nemzetközi repülőtér ellen tavaly december 23-án végrehajtott támadás elkövetőjeként jelentkezett. A közleményük szerint aknavetőt használtak. A támadásban egy 30 éves takarító halt meg, egy másik pedig megsérült, öt repülőgép pedig megrongálódott.

A szerdai ankarai merényletben 28-an meghaltak, 81-en megsebesültek. A halálos áldozatok közül 27 a török hadsereg tagja vagy alkalmazottja, egy pedig civil volt. Húsz embert őrizetbe vettek a merénylettel kapcsolatban.

Törökország délkeleti részén két és fél évi fegyverszünet után 2015 júliusában újultak ki a harcok. A biztonsági erők december óta átfogó katonai akciót hajtanak végre a kurd fegyveresek ellen. A hadsereg adatai szerint két hónap alatt a török katonák a PKK több mint 200 tagjával végeztek. Az összecsapások miatt tízezrek menekültek el otthonaikból és számos polgári lakos is meghalt. A kurdok autonómiájáért küzdő PKK 1984-ban indított kormányellenes felkelése óta már mintegy 40 ezren vesztették életüket a konfliktusban.

Szombatra is szállást foglaltattak a 28 tagállam állam- és kormányfőinek, miután nem sikerült megállapodniuk Nagy-Britannia reformigényeiről két nap alatt sem. Márpedig a brüsszeli csúcstalálkozó nyilvános célja az volt, hogy pontot tegyenek a vita végére, amely hetek óta elvitte a figyelmet az egész Európát sújtó menekültválság közös kezeléséről, valamint az azt övező, szintén erőteljes konfliktusokról. Noha egy menekültügyi zárónyilatkozatot még menet közben kiadtak, az Európai Tanács döntésképtelensége ismét megmutatkozott. Márpedig a patthelyzetek miatti tétlenség a szkeptikusok malmára hajtja a vizet, épp ezért ma már az európai integráció léte a tét.