Sok egyéb mellett egy nagyon konkrét haszna is van az internetnek, ez pedig az eszméletlen gyors információtovábbítás. Több ezren szerették azokat a koncertfelvételeket és házi készítésű klipeket, amelyeken egy göndör, barna hajú kisfiú csépeli a gitárhúrokat. A tízéves kissrác Fehér Ádám, aki tudatosan készül a világhírnévre, akárcsak Várady András, azaz Andreas Varady, akit 14 éves korában a tucatnyi Grammy-díjas Quincy Jones (többek között Frank Sinatra és Michael Jackson producere) indított el a nemzetközi pályán.
Fehér Ádám tavaly robbant be a köztudatba, amikor több regionális lap is megírta, hogy a Pécsi Magasfiúk Dalárdájának kilencéves szólógitárosa van Ádám személyében. A kisiskolás több ízben fellépett a PDM bandájával Pécsett és több környező településen, mindenhol osztatlan sikert aratva – mind a cukisági faktorért epekedők, mind a zeneértők körében. Kollaborációja a három évtizedes múltra visszatekintő profi blues zenekarral olyan sikeres volt, hogy a Pécsi Magasfiúk tiszteletbeli tagjukká fogadták. Az azóta eltelt időben lépett már közösen színpadra Pély Barnával, Fekete Jenővel, Török Ádámmal, a Mini alapító-frontemberével, a múlt hét végén pedig az 1970-es, ’80-as évek könnyűzenei életének meghatározó formációjával, a P. Mobillal zenélt. A rockbanda híres dalán kívül két angol nyelvű bluest játszott, amit csak miatta tanultak meg Schuster Lóránték.
Adódik a kérdés, mégis hogyan lett Ádiból zenei fenomén, akivel a legnagyobb zenészek szinte úgy bánnak, mintha évtizedek óta a pályán lévő művésztársuk, régi cimborájuk lenne. A bluestörténet nagyágyúja, az abszolút világelső B.B. King amerikai bluesgitáros mondta egy ízben, hogy körülbelül hat-hét éves korában szerette meg egy életre a bluest. Fehér Ádám azon kérdésemre, hány évesen ragadott először gitárt, barátságosan azt feleli, úgy hétéves lehetett akkor, amikor először találkozott a blues zenével. Mellette ülő édesapja, Fehér Tamás korábbi súlyemelő világbajnok, a brit súlyemelő-válogatott volt vezető edzője nem szól, csak kezeit mutatja fel: ujjaival jelzi, kisfia még csak hatéves volt, amikor belebolondult a bluesba. A Magyar Súlyemelő Szövetség korábbi elnökének nagy szerepe van abban, hogy Fehér Ádámból csodagyerek vált.
„Mindig is zenekedvelő voltam. Jó pár évvel ezelőtt én kezdtem el gitározni tanulni, és Ádi fiam egyszer megtalálta a gitárt, majd elkezdett vele játszani és annyira megtetszett neki, hogy nem sokkal később vettem neki egy kis gitárt” – mondja Fehér Tamás. Az apuka hozzáteszi, hogy a nagyobbik fia, Tamás is kapott egy gitárt, de őt inkább az írás köti le, az Egyesült Királyságban már egy rövid könyve is megjelent. „Apu tanítgatott mindkettőnket, nagyon élveztük a testvéremmel, de engem talán még jobban érdekelt, ezért elkezdtem rajta komolyabban tanulni” – emlékezik vissza a nem túl régi kezdetekre a fiú. Édesapja büszkén teszi hozzá, már akkor sejtette, hogy tehetséges a fia, amikor azt tapasztalta, hogy pillanatok alatt megtanulja, ami neki órákba telik.
A gitáros fejlődését nagyban meghatározta két tanárának törődése. Ádit először Stefaich Tiborhoz (Beathoven zenekar), majd Juhász Kornélhoz (Cornelio Tutu Band) járatták szülei. Mostanában – elsősorban időegyeztetési akadályok miatt – a kisfiú csak ritkán tudja felkeresni Juhász Kornélt, de ha tud, a dzsesszgitáros mindig segít neki. Ádi persze nem vesztegeti az időt, szabadidejében sokat tanul egyedül is, komplex Jimi Hendrix-számokat sajátít el. Önmagában ez a tény is nagy eredmény, hát még úgy, ha figyelembe vesszük a módszerét: az interneten megnézi a kulturális ikon koncertfelvételeit, lesi a kezét, a mozdulatait és addig próbálja mímelni Hendrixet, míg hangzásban tökéletes nem lesz. Esetleg, ez elsőre nagy kihívás lenne, olyan videók után néz, ahol effektíve megtanítják a bonyolult dalokat.
Ádi ízlése maradéktalanul jó, már csak azért is, mert egyik példaképe Stevie Ray Vaughan, a fiatalon elhunyt blues gitárvirtuóz. Amerika egyik nagy kedvencének előadásában hallott először bluest, és tucatnyi dalát betéve tudja, de más szerzeményeket is el szokott játszani a koncerteken. Kíváncsi vagyok, hogy van-e bármi következetesség a kisfiú dalválasztásában, ezért neki is szegezem a kérdést. „Ha vannak híres számok, vagy olyan dalok, amiket nagyon szeretek, akkor megnézem, meghallgatom őket, és ha megtanulhatóak, meg is tanulom őket” – intézi el gyermeki őszinteséggel a válaszadást.
Felmerül bennem az is, hogy vajon ez az udvarias, hallgatag kisfiú tudja-e, hogy azok a zenészek, akik örömmel osztják meg vele a színpadot, szülei korosztályának meghatározó alakjai. Valahogy sejtem, hogy erre a kérdésre nem fogok megfelelő választ kapni egy olyan gyerektől, aki abban a korban van, amikor a kicsik nem igazán szeretnek megnyílni az idegenek előtt, főleg nem akkor, ha egy szokatlan környezetben – történetesen interjú keretében – kell választ adnia. Ádám némi habozás után kijelenti: igen! „Tudja, hogy milyen sokat jelentenek ezek az alkotók a szülők generációjában” – folytatja az apa. Fehér Tamás hozzáteszi, a közelmúltban tartott Radics Béla emlékkoncerten Török Ádám, aki „fogadott unokájának” tekinti a kisfiút, a közönség előtt hívta meg játszani a február 26-án esedékes Radics-emlékestre a tízéves bluesgitárost. Szinte példa nélküli, szép gesztusa ez a generációk közötti udvarias, egymást segítő attitűdnek.
„Nem úgy zajlanak ezek a koncertek, hogy felhívják Ádámot a színpadra, és jól el vannak vele, csak azért mert gyerek. Az általános forgatókönyv az szokott lenni, hogy a színpad közepére terelik Ádit, feltekerik a hangot a gitárján és azt mondják neki, csináld!” – meséli tovább. A közönség pedig oda van Fehér Ádámért, aki nem pusztán gitárjátékával, hanem döbbenetes improvizációval és tökéletes, akcentus nélküli angolsággal, gyermekhangon énekelve szórakoztatja közönségét. Az igazi csoda pedig az, hogy Ádám ösztönösen mozog és játszik a színpadon. Amit pedig elővarázsol a gitárból, az vérbeli bluesosan szól.
Fehérék az egyre szaporodó felkérések ellenére sem fogadnak el honoráriumot, pedig nagy tervük komoly anyagi vonzattal jár. A család és a barátok szeretnék, ha a közeljövőben megjelenhetne a Blues Boyként emlegetett srác első albuma, amelyhez szponzort keresnek. A kisfiú ennek apropóján többek között együtt zenélhetne Tommy Katonával, a dallasi blues élet nagyágyújával, idősebb Katona Tamás bluesgitáros fiával, akivel várhatólag tavasszal közösen lép színpadra. Közöttük amúgy is sok a párhuzam, mindketten óvodáskorúak voltak, amikor először hallották és szerették meg Stevie Ray dalait, és már gyermekként sikeresek lettek. Ha minden jól megy, az album az év végére már a boltokba kerülhet. A kérdés már csak az, hogy a kis tehetség tíz gitárja közül kiválasztotta-e már, hogy melyikkel fog olyan magasságokba szállni, mint B.B. King a híres Lucille-jával.
Fehér Ádám első hivatalos videóklipje. Forrás: Fehér Tamás
