Földi László ismertetése szerint terrortámadásnak a békeidőben elkövetett, alapvetően polgári célpontok elleni támadásokat nevezik, amelyeknek fő célja a társadalom megfélemlítése. A szerdai ankarai merénylet azonban hadműveletnek tekintendő, hiszen katonai célpont ellen irányult, az áldozatok is főként katonák. Egy hadművelettel az elkövetők szimbolikusan pedig azt jelzik: képesek csapást mérni jelentős célpontra is.
Azzal kapcsolatban, hogy Törökország egyértelműen a kurdokat teszi felelőssé a merényletért, a szakértő azt mondta: azok, akiket a török kormány most barátként kezel, például az országba beengedett szír ellenzéki katonákat, bármikor ellenük fordulhatnak. Hiszen ez történt az elmúlt egy évben is: a NATO-pénzen kiképzett helyiek szembefordultak korábbi szövetségeseikkel - jegyezte meg.
Földi László hozzátette: ha Európában elismernék, hogy háború zajlik, az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazhatná a NATO-csapatok bevethetőségét nemzetközi vizeken, így a Földközi-tengeren is, és meg lehetne védeni Európa határait. Ha ez nem történik meg, a merényletek könnyen átterjedhetnek Európa területére is - mondta.
Szerda délután gépkocsiba rejtett pokolgép robbant a török fővárosban, a legutóbbi információk szerint a merényletnek 28 halálos áldozata és 61 sebesültje van. A merénylők katonákat szállító buszokat vettek célba, amelyek éppen megálltak a piros lámpánál; a detonáció a parlamenttől, kormányzati épületektől és a török hadsereg vezérkarának főhadiszállásától nem messze történt. Az áldozatok többnyire katonák és a török haderő civil alkalmazottai voltak. A török miniszterelnök csütörtökön azt mondta, a szíriai származású Salih Necar, a szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG) tagja hajtotta végre az öngyilkos merényletet a szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) együttműködésben.