Magyarország 2857 fő
Bár a stadionrekonstrukciós program keretében egy sor pályát milliárdokért modernizáltak, illetve újítanak fel, a nézőszámok tekintetében drámai emelkedést finoman fogalmazva nem tapasztalhattunk az elmúlt években, igaz, az előző, 2014-2015-ös szezonhoz képest azért van emelkedés, méghozzá 500 főnyi. Ez azonban csalóka, hiszen az NB I-es létszámcsökkentéssel, a kevesebb mérkőzéssel jobban érvényesülnek a Ferencváros magasabb nézőszámai. Nincs tehát szó arról, hogy nagyobb érdeklődés övezné a magyar bajnokikat.
A 2015–2016-os NB I-es szezonban az eddigi 20 forduló alatt (119 meccs) 340 006 néző váltott jegyet a mérkőzésekre. Fordulóként átlagosan éppen 17 000-en, ami 2857-es átlagot jelent. A Ferencváros messze kiemelkedik a mezőnyből, a zöld-fehérek tíz hazai meccsén összesen 82 376 néző foglalt helyet az őszi szezonban, ez átlagban 8238 szurkolót jelent találkozónként. A nézőcsúcs az utolsó tavaszi fordulóban született, a Fradi-Újpest derbire 17 489-en mentek ki.
Ausztria 6054 fő
A szomszédos országok közül a nézőszámokat tekintve Ausztria messze kiemelkedik a mezőnyből. Az osztrák bajnokság mérkőzéseit a 2015-2016-os szezonban (január 27-i adatok szerint, tehát a hétvégi nézőszámokat ez az összehasonlítás még nem tartalmazza) a bajnokság honlapja szerint eddig átlagosan 6054 néző tekintette meg. A statisztikát erőteljesen javítják az ország legnépszerűbb klubja, az SK Rapid Wien adatai. A zöld-fehérek hazai találkozóit átlagosan 17 169-en izgulták végig a helyszínen, ez majdnem kétszer annyi, mint amennyien a nézőszámok tekintetében a második helyen álló Puntigamer Sturm Graz meccsein szorongtak a lelátókon.
A stájer együttes összecsapásaira átlagosan 8760-an váltottak jegyet. Harmadik helyen áll a Red Bull Salzburg 8639-es átlaggal. Az előző, 2014-2015-ös szezonban ennél magasabb volt a meccsek látogatottsága, akkor összesen 1,183 millióan mentek ki a mérkőzésekre, ez 6576-os nézői átlag, ami 6,7 százalékos emelkedésnek felelt meg. Az előző, 2013-2014-es évben átlagosan 6165-an voltak kíváncsiak a találkozókra, így megállapítható, hogy az osztrák meccsek látogatottsága stabilan 6000 fölött van.
Románia 2987 fő
Romániában 13 néző híján éppen 3000-es a bajnokság eddigi átlagos nézőszáma. A legtöbben a bukaresti Steaua mérkőzésire járnak, átlagban 6455-en, ám egykor ennél sokkal többen érdeklődtek a gárda találkozói iránt. Az egykor Ghenceának nevezett stadion kihasználtsága mindössze 12 százalékos, ami a harmadik legrosszabb arány a bajnokág 14 csapata közül. A második helyen a Poli Temesvár áll 4871 nézővel, a harmadik pedig a Steaua régi riválisa, a bukaresti Dinamo 4737 szurkolóval. Két együttes, a Petrolul Ploiesti (3577), valamint a kolozsvári CFR (3483) meccseire látogatnak ki 3000-nél többen. A két legnépszerűtlenebb gárda a Concordia Chiajna (1038), valamint az FC Voluntari (1037). A legtöbben a 2015. augusztus 9-én rendezett Steaua-Dinamo rangadóra mentek ki, 29 ezren voltak a Nemzeti Arénában.
Horvátország 2750 fő
Horvátországban hétvégén folytatódott a labdarúgó bajnokság, kéthónapnyi szünet után. Bár a Dinamo Zagreb a legnépszerűbb csapat, ez a nézőszámokból nem tükröződik, mert a keménymag, a Bad Blue Boys állandó harcban áll a klubvezetéssel. A bajnokság honlapja, a prvahnl.hr oldal szerint az eddigi 22 fordulót átlagban összesen 2750-en tekintették meg. Dalmácia legkedveltebb csapata, a tabellán harmadik helyen álló Hajduk meccseire látogatnak ki a legtöbben, átlagban 10 881-en. Ez messze a legmagasabb szám a horvát csapatok közül. Az éllovas, mégis ezer sebből vérző Dinamo 11 hazai mérkőzésén átlagban csak 4358-an voltak jelen, ami kirívóan alacsony szám e nagynevű klubtól. A bajnoki második helyezett Rijeka nézőszámát tekintve a harmadik helyen áll 4314 nézővel. A statisztikát néhány csapat nagyon lehúzza. Az utolsó helyezett NK Zagreb meccseire például csak átlagban 836-an váltottak jegyet, de rajta kívül a Slaven Belupo, az NK Split, a Lokomotiva Zagreb és az Inter-Zapresic sem éri el az ezres átlagot.
Szlovákia 2666 fő
A szlovák nézettség nagyjából megfelel a térségbeli átlagnak. A Fortuna Liga őszi találkozóira 2666 néző volt kíváncsi. Ez a legmagasabb látogatottság az utóbbi hat évadot figyelembe véve, s az előző bajnoksághoz viszonyítva is 35 százalékos emelkedést jelent. Az is igaz azonban, hogy ez egyetlen szereplőnek, a nagyszombati Spartaknak köszönhető, amelynek mérkőzéseit ősszel 8446-an tekintették meg. A 2000-es „álomhatárt” azonban csak öt együttesnek sikerült átlépnie. Ezüstérmes viszont, a nézőszámokat tekintve legalábbis, a felvidéki magyarok kedvenc csapata, a dunaszerdahelyi DAC 4198 nézővel.
A zsolnaiak azonban csak éppen nem verték le a 2000-es lécet 2023 nézővel, Trencsénben átlagban 2370-en, az újonc Michalocve otthonában 3055-en váltottak jegyet. Ami a további sorrendet llleti: Senica (1969), Skalica (1918), Ruzomberok (1905), őket a Myjava (1788), a Podbrezova (1597), illetve a Zlate Moravce (1280) követi. Ami szinte megdöbbentő, a korábbi évek szlovák sikercsapata, a pozsonyi Slovan áll az utolsó helyen 1227-es átlagnézőszámmal. A legtöbb nézőt a Spartak Trnava-Slovan meccs vonzotta, amelyre 15 101-en látogattak ki a City Arénába.
Szerbia 2583 fő
Szerbiában még nem kezdődött meg a tavaszi szezon, sietségre nincs is ok, mivel a labdarúgó válogatott nem került ki a franciaországi Európa-bajnokságra. A szerbiai labdarúgó bajnokság, a kesernyés ízű Jelen sörről elnevezett „Szuperliga” találkozóit ősszel összesen 454 566-an tekintették meg, ami 2 583-as mérkőzésenkénti átlagnak felel meg. A mezőnyből kiemelkedik a Crvena zvezda. Ahogy régóta megszokott, messze az 1991-ben Bajnokcsapatok Európa Kupáját (BEK) nyert, jelenlegi listavezető találkozóit figyelték a legtöbben a helyszínen. A Rajko Mitic Stadionban rendezett 11 mérkőzésen összesen 184 166-an voltak jelen, ami egy meccsre számítva 16 742 nézőnek felel meg. A bajnok Partizan találkozóira csak 110 261 néző volt kíváncsi, ami 5 012-es átlag. Igaz, ezzel is sok csapat kiegyezne idehaza.
