A testület tavaly decemberben két másik cégnek, az Euro-Asia Investment Management Pte. Ltd.-nek és a Discus Holdings Ltd.-nek visszavonta a forgalmazási engedélyét, mivel három éven belül nem adtak el legalább száz letelepedési kötvényt. Viszont az engedélyek visszavonásakor még nem járt le a hároméves határidő; akár az engedélyek kiadásától, akár a törvény hatályba lépésétől számítjuk azt. A megüresedett helyekre nem írtak ki pályázatot: "minden esetben maguktól jelentkeznek a cégek, a bizottsághoz kérelmek futnak be, amelyeket a testületi üléseken bírálnak el a gazdasági bizottság tagjai - ismerte el Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke. A kötvénypiacon magasnak számító 2328 százalékos haszonkulccsal kapcsolatban azt mondta: nem én terjesztettem elő azokat a javaslatokat, amelyek alapján az egész kötvényértékesítési szabályokat megállapították utalt Rogán Antalra, a gazdasági bizottság korábbi vezetőjére, aki ma a Miniszterelnöki Kabinetirodát irányítja.
Annak ellenére, hogy a Magyar Nemzet számításai szerint a letelepedési kötvény 2013-as bevezetése óta mintegy 74-95 milliárd forint hasznot tehettek zsebre a közvetítőcégek, januárban csupán 24 darab kötvényt értékesített az Államadósság Kezelő Központ, szemben az egy hónappal korábbi 1446-al. Mivel a magyarországi letelepedéshez legalább 300 ezer euró értékben kell jegyezni az ötéves lejáratú, egyenként 50 ezer eurós névértékű kötvényekből, csak négy külföldi vásárolhatott. A program 2013-as indulása óta kötvényt jegyzők 85 százaléka kínai. Ők az öt közvetítő közül az ázsiai országra szakosodott Hungary State Special Debt Fundon (HSSDF) keresztül vásároltak, eddig összesen 2764-en közölte a Világgazdasággal Lian Wang, a HSSDF vezérigazgatója. Az így kifizetett 730 millió euróból csak 650 folyt be az államhoz, a többi a céget gazdagította.