Huszonöt évvel ezelőtt hozták létre a visegrádi csoportot a csehszlovák és a lengyel államfő, valamint az akkori magyar miniszterelnök részvételével. Az együttműködés formális megalakítását (amelynek Csehszlovákia szétválása óta immáron négy tagja van) elsősorban a kommunista blokk közép-európai maradványainak felszámolása, az érintett országok közötti történelmi ellentétek leküzdése, illetve a sikeres társadalmi átalakulás és az európai integrációhoz való csatlakozás motiválta. A V4-ek megalakítása a négy érintett ország fontos és progresszív lépése volt a felvilágosult európai közösség felé. Az elmúlt évtizedben a visegrádi csoport az együttműködés erős és hiteles védjegyévé vált. A NATO és az Európai Unió tagjaként a V4-ek céljai is természetszerűleg megváltoztak. Ugyanakkor a visegrádi országok nem hagyhatják figyelmen kívül a csoport alapvető értékeit és céljait.
Az Európai Unió példátlan belső és külső kihívásokkal szembesül. Az EU "mag-országai" készek egy kétsebességes közösséggé formálni az Uniót, hátrahagyva Közép- és Kelet-Európát. A huszonöt éves V4-nek ezért is van kiemelt felelőssége a közeljövő politikai viszonyainak alakításában. Ha a visegrádi csoport országai nem elkötelezettek a közös európai értékek mentén, ha nem elhivatottak az integrációs folyamat mélyítésében, akkor nem csak történelmi bűnt követnek el, de szembemennek a közösség eredeti értékeivel is. Csak az Európai Uniós tagság garantál biztonságot és fejlődést a visegrádi országoknak.
Boguslaw Liberadzki
európai parlamenti képviselő, S&D-frakció (Lengyelország)
Vladimir Manka
európai parlamenti képviselő, S&D-frakció (Szlovákia)
Pavel Poc
európai parlamenti képviselő, S&D-frakció (Csehország)
Ujhelyi István
európai parlamenti képviselő, S&D-frakció (Magyarország)