Az arany árfolyama meglehetősen hektikusan mozgott az eltelt években. 2015-ig sorban három éven keresztül csökkent, csak az elmúlt évben tíz százalékkal csökkent az értéke. Az elmúlt hetekben azonban jelentősebb emelkedésnek indult, s csütörtökön már elérte a 2015. májusi szintet: 1219 dollárig emelkedett unciánként. Az arany még ma is fontos eszköz a jegybankok számára. Egyes államok különösen jelentős aranytartalékokkal rendelkeznek, ezeket vesszük górcső alá.
Egyesült Államok
Noha 1971-ben Richard Nixon akkori elnök a spekulációs nyomás miatt felfüggesztette a dollár aranyra való átválthatóságát, s ezzel gyakorlatilag vége szakadt az aranystandard rendszernek, a világ legnagyobb aranytartalékát napjainkban továbbra is az Egyesült Államok birtokolja. A WGC adatai szerint jelenleg 8155 tonnát tesz ki az amerikai aranytartalék. 2000 és 2015 között átlagban 8135 tonna volt, a legalacsonyabb 2001 harmadik negyedévében, amikor 8133 tonnára esett vissza. Jelenleg az amerikai készlet a világ teljes aranytartalékának mintegy 70 százalékát teszi ki. Az Egyesült Államok egyébként a világ legnagyobb aranytermelője is.
Az aranyár szoros összefüggésben van az amerikai gazdaság teljesítményével. Idén február elején nyolc hónap óta a legmagasabbra emelkedett azt követően, hogy Janet Yellen, az amerikai szövetségi jegybank elnöke kongresszusi meghallgatásán jelezte, a FED a pénzpiaci turbulenciára, a gazdaság általános helyzetére tekintettel halogatja a kamatláb további emelését. Az unciánkénti aranyár erre válaszul 1,5 százalékkal – év eleje óta már összesen 14 százalékkal – ment fel.
Az arany árfolyama 2011-ben tetőzött 1900 dollár feletti unciánkénti árral, majd soha nem ismert lejtmenetre váltott, és 45 százalékot vesztett az értékéből. (Egy uncia = 28,35 gramm.) Az aranykereskedők folyamatosan találgatták hol is lehet a mélypont, és 2015. decemberében ez be is következett: 1050 dollárral. Azóta egyfajta rallynak vagyunk a tanúi január végén 1255 dollárig kúszott fel az árfolyam, tegnap 1209 dollárt is megadtak egy unciáért. Jelenleg az arany látszik a legjobb befektetési formának.
Az aranybefektetések most abból tudnak jócskán profitálni, hogy világszerte minimálisra zsugorodtak az államkötvény- és a betéti kamatok. Ugyanakkor tavaly négy százalékkal esett vissza a világ aranytermelése, ami ugyancsak árfelhajtó tényező, ilyesmire 2008 óta nem volt példa. A World Gold Council ennek okát abban látja, hogy egyre kevesebb pénz jut a bányaberuházásokra. Tavaly a világon 4258 tonnás aranykeresletet tartottak nyilván, ugyanakkor a kínálat 4212 tonnára rúgott, ami rendkívül szűk "rés".
Az amerikai aranytartalék döntő többségét 1937 óta a Kentucky állambeli Fort Knoxban, egy katonai bázison, szuperbiztonságos épületben őrzik. A tartalékot 1933-ban Franklin Delano Roosevelt elnök duzzasztotta fel, amikor megtiltotta, hogy aranyérmék és aranyrudak magánszemélyek birtokában legyenek. A FED felvásárolta a készleteket, s ezzel 4 milliárdról 12 milliárd dollár értékűre duzzadt az aranytartalék. 1936-ban építették fel a hatalmas kincstárat, gránit és vasbeton falakkal, 25 tonnás kapuval.Fort Knoxban őrizték évtizedeken keresztül a magyar koronát is.
Az amerikai aranykészlettel kapcsolatosan különféle összeesküvés-elméletek keringenek, 2011-ben egy korábbi elnökaspiráns, Ron Paul texasi képviselő követelte a kongresszusban, hogy vizsgálják meg, vajon van-e arany valójában Fort Knoxban. Utoljára 1974-ben kapott oda a nyilvánosság betekintést, utána, 1975 és 1986 között évente auditálták a készleteket, 1986-ban pedig a leltárban szereplő készletek 97 százalékának ottlétét hivatalos pecséttel igazolták. Jelentős tartalékokat tárolnak ezen kívül a New York-i FED alagsorában, hiszen az Egyesült Államok mellett számos külföldi állam és nemzetközi szervezet is tart ott készleteket. 2015-ös adat szerint 508 ezer aranyrúd, összesen mintegy 6350 tonnányi arany rejtőzik a manhattani sziklákba süllyesztett trezorban.
Németország
Berlin nem vesztette el a nyugalmát a tőzsdei adatok láttán, az ország nem kezdett pánikszerű aranyvásárlásba. Sőt, a német aranytartalék 2015 második félévében nem nőtt, hanem csökkent, 3,2 tonnával, így az év végére ez 3 381 tonna volt. A pánikszerű vásárlás azért sem lenne indokolt, mert összes tartalék kétharmadát, 66,5 százalékát teszi ki a nemesfém. A tartalék arányát csökkenteni akarják, évről évre körülbelül három százalékkal. 2014-ban például a WGC adatai szerint 3390,6 tonna volt az aranytartalék, hároméves viszonylatban tehát az apadás 9,6 százalékos. Ezt az évi mintegy három tonnát a Carl-Ludwig Thiele gazdasági miniszter közlése szerint a pénzügyminisztérium kapja meg. Összértéke körülbelül 100 millió euró. A német aranytartalékról számos legenda született, aminek oka lehet, hogy ennek mindössze 10 százalékát tárolhatják német területen.
Olaszország
A világ államai közül az olaszok rendelkeznek a harmadik
legjelentősebb aranytartalékkal. (Ha minden szereplőt számba veszünk, a Nemzetközi Valutaalap foglalja el a harmadik helyet.) Róma már a 20. század első felében jelentős aranytartalékokat halmozott fel, s ez a jegybank stratégiája is, hiszen úgy vélik, a nagy tartalék biztosítja az intézmény függetlenségét. Bár a gazdasági válság 2008-as kitörése után felröppentek olyan hírek, amelyek szerint értékesíteni kell a nemesfém egy részét, hogy segítsék a gazdaságot, a jegybank sikeresen állt ellen ezeknek a kísérleteknek.
Pedig a WGC felmérése szerint ezt a megoldást a lakosság nagyobbik része sem ellenezte volna. Az országban a hetvenes évek eleje óta változatlan az aranytartalék mennyisége, ez 2451,84 tonnát tesz ki, ami mintegy 70 milliárd eurót ér, s az összes tartalék 68 százaléka. Ennek körülbelül a felét Rómában, a Palazzo Koch negyedben tárolják, a másik felét külföldön, nagyrészt New Yorkban, a FED-nél.
Franciaország
Nem sokkal lemaradva az olaszok mögött a negyedik helyen áll Franciaország 2435 tonnányi aranytartalékkal, ami a teljes tartalék 67,2 százaléka. Nagy részét Párizs első kerületében őrzik, egy 1924-1927 között épített bunkerben. A híres osztrák író. Stefan Zweig, aki belülről is megtekinthette ezt a csodás építményt, úgy vélte, méltó színhelye lehetne Dante Isteni színjátékának. A francia kormány stratégiája az ötvenes-hatvanas években a tartalék folyamatos növelése volt.
Később azonban már egyre kisebb jelentősége lett az aranytartalékoknak, mígnem 2004-ben Nicolas Sarkozy akkori gazdasági miniszter úgy döntött, hogy eladnak az akkori 3000 tonnányi tartalékból 500 tonnát, ami az akkori készlet majdnem ötöde volt. E programot 2004-2009 között hajtották végre. Az aranytartalék kérdése a politika élet képviselőit is rendre foglalkoztatta. Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) elnöke 2014 novemberében úgy nyilatkozott, a külföldön tárolt készleteket pedig haza kell szállítani, mert ez az érték „a francia nemzetet illeti meg”.
Kína
Válságok sora rázta meg az utóbbi egy év alatt a sanghaji tőzsdét. A GDP emelkedése is elmarad a várakozásoktól. A bizonytalanság miatt Peking is növeli az aranytartalékát. Csak a 2015-ös év második félévében több mint 100 tonnát vásárolt, s az idei évben is jelentős készleteket vásárolnak fel. Decemberben 19 milliárd tonnával emelkedett a készletek ára, vagyis az év végére felgyorsult a nemesfém készletek feltöltésének folyamata. Kína a világ hatodik legjelentősebb tartalékával rendelkezik, amely eléri az 1778 tonnát, ez pedig összes tartalékának mindössze 1,8 százalékát teszi ki.
Az ország ugyanakkor azt tervezi, hogy ezt az arányt öt százalékra tornássza fel. Peking a világ legnagyobb jegybanki tartalékát mondhatja magáénak, melynek értéke 3,33 billió dollár, ám csak decemberben ez 107,9 milliárddal csökkent. Januárban pedig az esés további 99,5 milliárd volt. Az ország első ízben 2009 áprilisában osztott meg részleteket aranytartalékairól, addig ugyanis ez államtitoknak minősült. Azóta egyébként minden hónapban beszámolnak a tartalékok alakulásáról.