Ferenc pápa már Havannába utazása előtt „Isten ajándékának” nevezte, hogy létrejöhetett a találkozó Kirillel. A havannai történelmi csúcs házigazdája Raúl Castro kubai elnök volt, ő kísérte a katolikus egyházfőt, valamint az ortodox egyház fejét a repülőtér elnöki részlegébe. Két órát tárgyalt egymással Ferenc pápa és Kirill pátriárka, majd megjelentek az újságírók előtt, hogy aláírják a hosszasan egyeztetett közös nyilatkozatot. Ebben kifejtették az ökumenizmus iránti elkötelezettségüket. „A találkozó segítse elő a keresztények Isten által kívánt egységét” – szerepelt a szövegben, amelyben kifejezésre juttatták, hogy új szakasz kezdődik a két egyház viszonyában.
A 30 paragrafust magában foglaló szöveg szerint mindent elkövetnek a Moszkva és a Vatikán közötti viták elsimításáért. Figyelmeztettek a közel-keleti konfliktusokra, s óva intettek egy világháború kitörésétől. A szövegben a migránsok kérdéséről is szót ejtettek. Rámutattak, kihasználják a menekülteket, akik „a gazdag országok ajtaján kopogtatnak”. Komoly fegyvertény, hogy a dokumentumban a kelet-ukrajnai konfliktust is megemlítették, miután azt másként ítéli meg a két fél. Arra figyelmeztettek, hogy az országban súlyos humanitárius és gazdasági válság alakult ki.
Hogy a találkozónak lesz-e folytatása, vagy konkrét eredménye, azt csak a jövő döntheti el. Természetesen már a megbeszélés létrejötte is nagy dolog, hiszen az 1054-es egyházszakadás óta nem találkozott a katolikus egyház feje az orosz pátriárkával, az igazán nagy áttörést mégis az jelentené, ha a pápa ellátogathatna az orosz fővárosba, vagy a pátriárka vizitálna a Vatikánban. Erre egyelőre nem látszik esély, Moszkva régi sérelmei miatt, s a semleges kubai helyszín kiválasztását is hosszas előkészületek előzték meg. A pápa mindenesetre számos gesztusával jelezte, hogy komolyan gondolja a közeledést, s szeretne folytatást. „Testvérek vagyunk – ismételgette. – Mostantól minden egyszerűbb lesz” – tette hozzá.
A mostani találkozó létrejöttében komoly szerepe volt a politikának, s annak, hogy a Közel-Keleten az Iszlám Állam (IS) szélsőséges dzsihadista fegyveresei tömegesen gyilkolják a keresztényeket.(Az Open Doors szervezet szerint 7100 keresztényt öltek meg 2015-ben vallásuk miatt a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, ez 3000-rel több, mint az előző évben.) A Foreign Policy elemzésében úgy fogalmazott, hogy a találkozó nemcsak a vallásról, a politikáról is szólt. Nyilvánvaló, hogy az egyházi minicsúcs megszervezésében fontos szerepe volt Vlagyimir Putyinnak is, aki már két ízben járt a Vatikánban Ferenc pápánál.
Ha a Közel-Keleten nem nyugszik a helyzet, s az orosz elnök úgy látja, hazája nemzetközi elszigetelésének megszüntetésében a Vatikán is segítségére lehet, akkor újra találkozhat egymással a pápa és a pátriárka. Oroszországban az állam és az egyház szorosan összekapcsolódott egymással. A magyar idő szerint péntek esti találkozó előtt maga Putyin elnök is komoly nyomást gyakorolt Kirillre, hogy tegye félre sérelmeit, találkozzon a pápával, mert az ország pillanatnyi érdeke is ezt diktálja.
Kuba után, helyi idő szerint még pénteken, Mexikóban kezdett látogatást Ferenc pápa. Az egyházfőt Enrique Pena Nieto elnök fogadta. A pápa egyebek mellett ellátogat a mexikói határvidékre, látogatásán rámutat a bevándorlók problémájára, valamint a kábítószerkereskedelem súlyos következményeire. Szombati beszédében szociális igazságosságot követelt.