- Bűnös az altalaj

A társadalmi vélekedéssel ellentétben úgy látom: a vörösiszap-ügy kapcsán nincs lehetőség az objektív személyi felelősség megállapítására. Ellenben vannak problémaforrások, amelyek egyike a privatizáció lehet. A privatizációs szerződésben foglalkozni kellett a MAL által megvásárolt ajkai timföldgyártó cég környezetvédelmi helyzetével, benne a katasztrófát okozó X. sz. tároló helyzetével is. Környezeti katasztrófa esetén a társadalom szigorúan számon kér, egyébként pedig nagyjából legyint. Ezek miatt a privatizációs aktus résztvevői „nem tehettek mást”, minthogy a környezetvédelem témáját felületesen kezeljék. Így kellett hogy gondolkozzanak a megvásárolandó ajkai timföldgyártó cég egészének környezetvédelmi problémájával és a X. sz. tározó ügyével kapcsolatban is. Az esetlegesen meglévő jelentős környezetvédelmi problémák jövőbeli megoldásának drágasága pedig egyenesen gátló faktor. Ebben a helyzetben a meglévő környezetvédelmi probléma szinte tabu. A nagy privatizációs környezetvédelmi játék lényege végső soron tehát az volt, hogy későbbi baj esetén se legyen megfogható felelős, se a vevő (későbbi üzemeltető), se pedig az eladó (Magyar Állam) részéről az akkor meglévő környezetvédelmi problémára vonatkozóan. Ez lehet az egész hátterében.