- A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője a napokban arra panaszkodott, a terrorfenyegetéssel szemben a magyar kormány kezében jelenleg sokkal kevesebb eszköz van, mint más európai országokban, pedig ahhoz, hogy az embereket megvédje, valódi mozgástérre van szüksége.
- A kormánynak jelenleg is minden eszköz a rendelkezésére áll. A terrorellenes küzdelemben azonban nem az alaptörvény-módosítás a legfontosabb, hanem a működőképes, kellő anyagi forrással rendelkező rendőrség, illetve titkosszolgálat. Módosítani kellene a Btk.-t, hogy már a terrorcselekmények előkészítését is büntetni lehessen, átalakítani a határrendészetet valamint a kormányzati presztízsberuházások és kommunikációs kiadások helyett többletforrásokat kellene adni az érdemi nemzetbiztonsági munkához.
- Csakhogy a tavaly januári, illetve a novemberi párizsi merényletek óta Európában félnek az emberek. Különösen, amikor azt hallják, a másfél millió menekülttel sok terrorista is érkezett az unióba. Elképzelhető, hogy most végig sem gondolják, mit jelenthet számukra a kormány által javasolt újabb különleges jogrend.
- A határrendészet feladata, hogy megtalálja a menekültek között esetleg megbúvó terroristákat vagy más rossz szándékkal érkezőket. Azt állítani azonban, hogy a menekültek terroristák nem más, mint a kormány kommunikációs hadjárata.
- Mit akar valójában Orbán Viktor?
- Véleményem szerint minél tovább megőrizni a hatalmát. A miniszterelnök cselekvőképes, az országért harcoló kormányt és felelőtlen ellenzéket akar mutatni a társadalomnak. Ennek a célnak állítja szolgálatába a konzultációt, a plakátkampányt, a közpénzből fizetett mocskolódó hirdetéseket. Pártpolitikai kérdést csinál a terrorizmus elleni küzdelemből, pedig ha valaminek, ennek pártoktól független nemzeti ügynek kellene lennie.
- Szakemberek, politikusok az előrehozott választást sem zárják ki, ha az alaptörvény módosítását megakadályozza a Ház. Bár utóbb Tuzson Bence államtitkár önmagát korrigálva közölte, "erről még csak gondolkodás sincsen a Fidesz, illetve a kormány testületeiben", vasárnapi tájékoztatóján az erre vonatkozó kérdésre még azt válaszolta: "minden eshetőséget meg kell vizsgálni".
- Valószínűtlennek tartom az előrehozott választást. Ez a kérdés szinte minden ciklusban felmerül, azonban véleményen szerint a politikai és a gazdasági racionalitás ellene szól. A miniszterelnök szándékai azonban kifürkészhetetlenek.
- Elfogadhatatlannak tartja az új, különleges jogrendre vonatkozó javaslatot és ezt párttársai is többször elmondták. Az MSZP mit és hogyan szabályozna?
- Az MSZP jogállami körülmények között, szűk területen adna néhány napos mozgásteret a kormánynak a legszükségesebb azonnali intézkedésekre, de természetesen az alapvető jogokat sem a kormány, sem a parlament nem korlátozhatná terrorveszély-helyzetre hivatkozva. A honvédségnek a rendőrség megsegítésére történő bevetéséhez pedig kétharmados parlamenti többségre lenne szükség.
- Ezeket a javaslatokat benyújtják a parlamentnek?
- A salgótarjáni frakcióülésen úgy döntöttünk, mivel a koncepció-javaslatunkat tárgyalási alapnak sem tekintette a Fidesz-KDNP és kitartottak saját jogállamot veszélyeztető javaslatuk mellett, alaptörvény-módosítást nem nyújtunk be. Ezzel szemben a Btk.-hoz és a költségvetéshez módosító javaslatot, valamint a honvédség létszámának rendezését tartalmazó országgyűlési határozati javaslatot a parlament elé terjesztünk.
- A hírek szerint ismét több illegális menekült jelent meg a déli határon. Ez azt jelenti, hogy nőtt a terrorfenyegetettség Magyarországon?
- Igaz, hogy újra egyre több menekült kísérli meg átlépni a magyar határt. Ez összefügg a szlovén, az osztrák és a német menekültpolitikában bekövetkezett változással. Ennek viszont önmagában a terrorizmushoz semmi köze. Akik útnak indulnak, azok általában éppen a terrorizmus elől menekülnek. Viszont az megállapítható, hogy egész Európában, így Magyarországon általában is nőtt a terrorfenyegetettség, az Iszlám Állam harcosai beszivárognak az EU területére, de mondjon bármit a kormány, a terrorizmus nem a menekültválság terméke. Akkor sem, ha tudjuk, hogy a menekülthullámot kihasználhatják terroristagyanús személyek.
- Mit tehetnének az EU vezetői a terrorizmus megfékezéséért? Ön korábban egyebek mellett összevont európai hírszerző és terrorelhárító szervezet létrehozását sürgette.
- Mind a kettőre szükség lenne. Sok értékes információ vész el azért, mert a tagállamok szolgálatai között nem megfelelő az együttműködés.
- Elképzelhetőnek tartja, hogy menekültügyben illetve a terrorizmussal kapcsolatban változik a kormány kommunikációja?
- Szeretném hinni, hogy így lesz, ám miután a Fidesz számára csak a népszerűség a fontos, várhatóan nem változtatnak a kommunikációjukon. Pedig társadalmi párbeszéd, európai megoldás kellene, annál is inkább, mert a terrorfenyegetettséggel sajnos az egész kontinensen meg kell tanulni együtt élni.
- Hogyan lehet ezt megtanulni?
- A cél az, hogy ne rettegésben éljünk, hanem amennyire lehet, készüljünk fel a váratlan helyzetekre. Szükség van az oktatásban, az egészségügyben szakmai felkészítésre, hogy alapfokú egészségügyi- és biztonsági ismeretekkel mindenki rendelkezzen. Természetesen az is elvárható, hogy a kormánypártok ne riogassák a társadalmat, hanem csak valós helyzetekben kerüljön szóba a terrorveszély.
