Ugyanakkor március végére ítélet várható a tavaly egészségügyi okokból szabadlábra helyezett radikális szerb politikus, Vojislav Seselj ügyében is, akit időközben visszarendelt Hága, de az elítélt megtagadta a visszatérést. Rasim Ljajic, a hágai törvényszékkel való együttműködéssel megbízott szerbiai iroda vezetője kijelentette: azzal kapcsolatban, hogy Seselj jelenjen-e meg a bíróságon az ítélet kihirdetésekor, illetve hogy Belgrád letartóztatja-e a volt csetnikvajdát, (akinek pártja most az ő vezetésével készül az előrehozott választásokra), Szerbia akkor foglal majd állást, ha megkapja a hivatalos kérvényt Hágától.
Ez még nem érkezett meg Belgrádba, de február 10-én, egy újabb hágai tárgyaláson a törvényszék bírói tanácsa azt állapította meg, hogy Szerbia nem teljesítette a követeléseket, nem tartóztatta le a Szerb Radikális Párthoz tartozó Vjerica Radetát, Petar Jojicot és Jovo Ostojicot. Ez a tárgyalás robbantotta ki Belgrád méltatlankodását és dacolását a törvényszékkel.
Nikola Selakovic szerb igazságügyi miniszter még aznap bejelentette, hogy tiltakozó levelet intéz a hágai törvényszékhez a szerb kormány, amiért a bírói tanács „illetlenül viselkedett Szerbia képviselőjével” a három radikális politikus elfogatásáról szóló tárgyaláson. Belgrád azt kifogásolja, hogy a szerb jogászcsoport vezetőjének nem adtak lehetőséget arra, hogy elmagyarázza, Szerbia milyen intézkedéseket foganatosított 2015. januárjától kezdve, amikor a hágai törvényszék felszólította a radikálisok elfogására. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Belgrád a továbbiakban is együtt fog működni a hágai törvényszékkel, de szem előtt fogja tartani az állami és a nemzeti érdekeit.
Csütörtökön megszólalt Alekszandar Vucic miniszterelnök is. „Valakinek választ kell adnia arra a kérdésre, hogy ez az ember miért halt meg a börtönben”, mondta a kormányfő, s hozzátette, „senki nem alázhatja meg Szerbiát, még a hágai törvényszék sem”.