Akira Ono a szakértők becsléseire hivatkozva körülbelül 40 esztendőre tette a szükséges időt, s egy szemléletes hasonlatot alkalmazva így fogalmazott: „Ha hegymászásként tekintünk a mentési munkálatokra, azt mondhatom, hogy a csúcshoz vezető tíz állomásból még csak az elsőnél tartunk”. A földmozgás és a nyomában keletkezett szökőár mintegy 15 ezer áldozatot követelt 2011. március 11-én, különösen a távol-keleti állam főszigete, Honshu északkeleti részeit sújtotta a természeti csapás. A Fukusima Daiicsi nevű létesítmény hat reaktora közül háromnak a reaktormagja leolvadt, a régiót elérő lég-, víz- és talajszennyezettség miatt százezreket kellett kitelepíteni otthonukból.
A sugárzási szint azóta jelentősen csökkent ugyan a környéken, ám az erősen sugárzó törmelék, s a felhalmozódott, olvadt hasadóanyag eltávolítása komoly kihívás elé állítja a szakembereket. Különösen a hatalmas mennyiségű, sugárszennyezett víz okoz gondot: napjainkra már legalább ezer tartály telt meg, legalább 750 ezer tonnányi átszivattyúzott vízzel, s a mennyiség naponta 3-400 tonnával nő.