Tavaly januárhoz képest az alkoholos italok és a dohánytermékek mellett a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése volt jelentős, előbbiek 3,5, utóbbiak 2 százalékkal drágultak. Így ezek felfelé húzták az inflációt, miközben az üzemanyagok 5,4 százalékos árcsökkenése negatív irányba terelte a mutatót. Havi szinten is a dohányáruk és a szeszes italok drágultak a legjelentősebben, 0,9 százalékkal. Az élelmiszerek esetében 0,4 százalékos növekedést mért a KSH, ami elsősorban a szezonális élelmiszereknek köszönhető, ebben a termékcsoportokban visszafogta az áremelkedés ütemét a sertéshúsok áfájának 5 százalékra történt mérséklése. „Az adatok alapján látszik, hogy a sertéshús áfájának csökkentése átment az árakba” - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az áfacsökkentés hatásra decemberhez képest a sertéshúsár 15,3 százalékkal mérséklődött, ha a boltok teljes mértékbe továbbadják, az 17,3 százalékkal vitte volna lejjebb az árakat.
A szakember szerint 0,9 százalékos januári infláció valamivel elmarad a várakozástól. „Mi 1 százalék feletti adatot vártunk” - fogalmazott. Németh Dávid szerint meglepőnek mondható, hogy miközben a belső kereslet és fogyasztás élénkülőben van, a piaci szolgáltatások - például a belföldi üdülés, a garázsbérlet, teherszállítás - ára a tavaly januárinál lassabb ütemben nőtt. Az is látszik a friss adatokból, hogy a belső fogyasztás élénkülése elsősorban a fogyasztási cikkek áraiban csapódott le.
Az év további részében az a kérdés, hogy a szolgáltatásoknál hogyan alakulnak majd az árak. Németh Dávid egyébként a 1,5 százalékos januári maginflációs adatról azt mondta, bár picit magasabb a decemberi 1,4 százaléknál, lényegében stagnálást jelent az utóbb pár hónapot nézve.
Ha következő hónapokban nem lesz komolyabb üzemanyagár-emelkedés, akkor az év közepén akár 0 százalék alá is benézhet az infláció, az év egészében pedig 1 százalék alatt maradhat. Az év végére, azaz decemberre azonban 2 százalék körüli értékre gyorsulhat az árindex. Londoni pénzügyi elemzők szerint a várakozástól jelentősen elmaradó januári infláció önmagában még nem lesz elégséges ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentésre szánja el magát.
