A biztosok kollégiumának szerdai ülését követő brüsszeli sajtótájékoztatóján Dimitrisz Avramopulosz elmondta, levélben fordult a tagállamok belügyminisztereihez, amelyben a folyamat felgyorsítását kérte. Az illetékes ebben arra emlékeztette a tárcavezetőket, hogy "köti őket a menekültek elosztásáról szóló döntés, és ezt a helyzet sürgőssége miatt azonnal alkalmazni kell". Az EU-biztos arról számolt be, hogy a 160 ezer menekült áttelepítését célzó, tavaly szeptemberben elfogadott uniós mechanizmus keretében eddig mindössze 497 embert helyeztek át.
Az Európai Bizottság szerdán tette közzé friss helyzetértékelését a kontinenst érintő migrációs válság kezeléséről. A dokumentumban az adminisztrációs eljárások gyorsítására és a menedékkérők fogadása körüli feltételek javítására szólították fel Athént annak érdekében, hogy a dublini egyezmény keretében újra vissza lehessen küldeni más EU-tagállamokból a dél-európai országba azokat a migránsokat, akik Görögországban léptek először az unió területére.
Az EU tagállamai évek óta nem küldhetnek vissza menekülteket Görögországba a dublini egyezmény alapján, mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága hiányosságokat tárt fel abban, ahogyan az ország a menedékkérőkkel bánik.
Az uniós biztos az M1 aktuális csatorna kérdésére megerősítette, dolgoznak azon a terven, hogy Törökországból közvetlenül telepítsenek be menekülteket az unióba. Elmondta, hogy vannak már számok is, részleteket azonban nem árult el. Hozzátette, hogy a betelepítésben önkéntes alapon vehetnek majd részt a tagországok. Ugyanakkor kijelentette, hogy először az eredeti, áttelepítésnek hívott kvóta-rendszer végrehajtását kérné számon a tagállamokon.
Avramopulosz a menedékkérőket fogadó regisztrációs központok (úgynevezett hot spotok) mielőbbi létrehozására és üzembe helyezésére sürgette Görögországot és Olaszországot. Mint mondta, a két országnak a pozitív irányban tett lépéseik ellenére még számos tennivalója van a menekültválság kezelése terén.
Bár Görögországban a tervezett öt hot spot közül egyelőre csak egyet helyeztek működésbe, januárban már az újonnan érkező migránsok 78 százalékától ujjlenyomatot vettek, ez az arány szeptemberben még csak 8 százalék volt. A görög hatóságok 2015 eleje óta kevesebb mint 20 ezer bevándorlót toloncoltak vissza, ami a bizottság szerint meglehetősen csekély arány az országba érkezett mintegy 880 ezer migránshoz képest.
Az Olaszországban felállítandó hat regisztrációs központ közül eddig kettő kezdte meg a működését. Az országban jelenleg a menedékkérők 87 százalékától vesznek ujjlenyomatot, ami jelentős növekedés a szeptemberi 36 százalékhoz képest. Az olasz hatóságok által eddig visszaküldött bevándorlók száma 14 ezer körül van, ami ugyancsak kevés a tavalyi 160 ezer érkezőhöz képest.
A friss jelentés szerint az utóbbi hónapokban jelentősen mérséklődött a Törökországból Európába tartó menekültáradat, az érkezők száma azonban még mindig nagy. A dokumentumban azt írták, hogy januárban naponta átlagosan 2186-an keltek át illegálisan a görög-török - tengeri - határon, ez a szám októberben 6929, decemberben pedig 3575 volt. Az uniós biztosok elismerték Törökországnak az Európába irányuló migráció megfékezése érdekében meghozott több intézkedését, azonban felszólították Ankarát az Európai Unióval tavaly kötött megállapodás maradéktalan végrehajtására.
A török kormány novemberben ígéretet tett rá, hogy erőfeszítéseket tesz a menekültáradat mérséklése érdekében, cserében pedig az unió egyebek mellett vállalta, hogy hárommilliárd euróval támogatja a szíriai menekültek törökországi ellátását, felgyorsítja a vízumliberalizációs tárgyalásokat és az EU-tagjelölt Törökország integrációját.