Ausztria fellép az atomerőművek létesítésének bármilyen fajta támogatásával, valamint a nukleáris energia előállításával szemben - közölte Reinhold Mitterlehner gazdasági miniszter a tárca szerdai közleményében. Mitterlehner az írásos anyagban úgy vélekedik: az atomenergia nem része a fenntartható energiaellátásnak, és nem megtérülő módja a klímaváltozás elleni küzdelemnek.
Az osztrák álláspont szerint az atomerőmű nem lehet megtérülő, amennyiben figyelembe veszik az összes felmerülő biztosítási és biztonsági költséget. Az osztrák vélemény alapján ugyanígy számításba kell venni a keletkező hulladék ideiglenes tárolásának, kezelésének, végleges elhelyezésének és az utólagos eljárásoknak a költségeit is.
Az osztrák állásfoglalás hivatkozik a finnországi Olkiluoto és a franciaországi Flamanville telephelyen lévő atomerőművek megvalósításának legújabb tapasztalataira, miszerint akár jelentősen tolódhat az építkezés és előfordulhat a költségek növekedése is.
Az Európai Bizottság november 23-án indított mélyreható vizsgálatot annak kiderítésére, hogy egy magánbefektető is hasonló feltételekkel finanszírozná-e az építkezést, illetve hogy a magyarországi beruházás állami támogatásnak minősül-e. Amennyiben úgy találják, hogy a beruházáshoz az állam támogatást nyújt, a bizottság megvizsgálja, hogy az mennyiben vezethet a verseny torzulásához a magyar energiapiacon. Az EB hivatalos lapjában január 12-én tette közzé a Paks II projekt esetleges állami támogatásához kapcsolódó vizsgálat összefoglalóját. Az uniós dokumentum publikálása azt is jelenti, hogy az következő egy hónapban harmadik felek is észrevételeket tehetnek arról, hogy a paksi kapacitás-fenntartási beruházás tartalmaz-e állami támogatást.
Ezzel kapcsolatban a Miniszterelnökség hangsúlyozta: a magyar kormány álláspontja, hogy a Paks II. beruházás "nem tartalmaz állami támogatást, szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő beruházás". Erről a kormány a bizottságot tavaly május 22-én hivatalosan is értesítette. A kormányzat álláspontját a Rothschild bankház által, nemzetközi összehasonlító adatok alapján elkészített részletes gazdasági elemzés is megerősítette, amely a projekttársaság honlapján, illetve a kormany.hu-n elérhető - tették hozzá.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa, a párt EP-képviselője hasonló elszántsággal küzd a párt szerint a magyarokat hosszú időre eladósító projekt ellen, mint teszi azt például Juhász Péter az Együtt alelnöke a felettébb gyanús belvárosi ingatlanok ügyében.
Ahogy a Fidesz az elmúlt hat évben felépítette a maga Magyarországát, mindkét esetben Dávid-Góliát harcról van szó, így a paksi bővítés ügyében most segítség érkezett Ausztria felől, ám a nyílt konzultáció során bárki véleményezhet, többek között a nagy erejű atomlobbi is.
Jávor Benedek a fentiekhez is kapcsolódóan ezt írta legutóbb Faebook-oldalán és honlapján is:
Mondd el a véleményed Paks 2-ről az EU-nak!
Az Európai Bizottság nyílt konzultációt kezdett a paksi bővítés állami támogatása ügyében folytatott vizsgálatának keretében. Bármelyik európai polgár elküldheti véleményét a versenyjogi főigazgatóságnak a bővítésről. Az atomlobbi már be is jelentette, hogy beszállnak a konzultációba. Szerintük Az EU-nak és az európai pénzügyi intézeteknek kezelniük kell a számos tagállamban meglévő piaci hiányosság problémáját, és ezáltal lehetővé kell tennie a nukleáris energiaprojektekbe való beruházást. Ez enyhítené a kezdeti jelentős tőkebefektetéssel összefüggő költségeket és terheket, javítva az atomenergia általános versenyképességét. Lefordítom - írja a PM-es politikus - adjatok sok közpénzt, mert piaci alapon életképtelenek vagyunk, de szívesen életben tartanánk magunkat az adófizetők pénzén.
Ezt szeretnéd? Akkor nem kell tenned semmit, az atomlobbi elintézi!
Szerinted ez nincs így jól? Írj az Európai Bizottságnak, mondd el a véleményed, hogy miért nem szeretnéd, hogy állami támogatással épüljön meg Paks 2!
Paks 2 az évszázad legnagyobb, teljes egészében közpénzből finanszírozott állami beruházása – mely Magyarország minden lakosát közvetlenül és személyesen érinti. A beruházást a kormány titokban, az állampolgárok és a parlament háta mögött készítette elő. A szerződéseket jóformán senki sem látta – az adatokat és dokumentumokat 30 illetve 10 éves időtartamra titkosították. Az atomerőmű elképesztően drága, minimálisan 4500, reálisan inkább 6-7000 milliárd forintba kerül, ami a magyar GDP 15-20 százaléka.
Rendkívül rossz üzletet kötöttünk: az Orbán-kormány óriási kockázatot vállalt, amikor beleegyezett abban, hogy a hitelt akkor is vissza kell fizetnünk, ha az erőműbővítés egyértelműen az orosz fél hibájából nem valósul meg. A költségeket még unokáink is fizetni fogják – a beruházás sohasem térül meg. Paks2 által évtizedekre a Putyin-i Oroszországtól függünk pénzügyileg Mindeközben Magyarországon évek óta nem engedélyezik új szélerőművek építését, a napelemeket és a hőszivattyúkat megadóztatják, ellehetetlenítik a megújulóenergiai beruházásokat- írja a PM szakpolitikusa.
Orbán vagy Putyin mondja fel? - tette fel lapunk a kérdést néhány napja. Orbán Viktor miniszterelnök február 17-i moszkvai látogatása előtt ugyanis megindultak a találgatások, kihátrálhat-e valamelyik fél a Paks II. szerződésből, vagy legalábbis az építkezés halasztását javasolhatja-e. Ez akár mindkét fél érdekében is állhat. A beruházás Brüsszelben is vesztésre áll. Oroszország drámai gazdasági, költségvetési helyzete miatt a Népszava több forrása is úgy vélte, nem zárható ki az sem, hogy akár Vlagyimir Putyin mondja fel a Paks II. beruházás Magyarországgal kötött szerződését.