Sem a Fideszben, sem a kormányban nem merült fel egy előrehozott választás ötlete - közölte Tuzson Bence a 444.hu kérdésére. A Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációs államtitkára azután szorult magyarázkodásra, hogy Rogán Antal propagandaminiszter még szombaton arról beszélt: ha az ellenzék továbbra sem támogatja a terrorveszély esetén bevezethető rendeleti kormányzást, a kabinet "az emberekhez fordul." Az ATV ezek után egy sajtótájékoztatón megkérdezte Tuzsont, hogy népszavazásra, nemzeti konzultációra, vagy esetleg előrehozott választásokra gondolt-e a miniszter, amire az államtitkár azt felelte, hogy "minden eshetőséget meg kell vizsgálni". Tuzson most azt állította, hogy miután az újságírók tömbösítve tették fel a kérdéseket, a válaszadáskor nem tudta felidézni, hogy pontosan milyen eshetőségekre vonatkozott az első kérdés, ezért nem fogalmazott ebben az esetben egyértelműen. A valóság - mely az atv.hu által közzétett vágatlan felvételből egyértelműen kiderül -, hogy a feltett kérdések között ez a legutolsó volt, s az államtitkár úgy kezdte: "elsőként az utolsóra felelnék".
Most viszont Tuzson már azt állította: "nem volt és továbbra sincs napirenden új választások kiírása, erről még csak gondolkodás sincsen a Fidesz illetve a kormány testületeiben". Az államtitkár szerint "négy évre választ kormányt az ország, és ez így is van jól". Egyelőre annyi biztos, a hét elején vitatta meg a Fidesz elnöksége, hogy pontosan milyen módszerrel kérdezzék meg az embereket a terrorveszélyhelyzet, illetve az ehhez kapcsolódó alaptörvény-módosítás ügyében, ha végül nem sikerül a bevezetését „átvinni” a parlamenten. Ugyanezt teszi a párt mától péntekig tartó lillafüredi frakcióülése is.
2015-ben hónapokon keresztül várta a válaszokat a kabinet a Deutsch Tamás által koordinált netkonzultációban, amire hivatalosan csak 13 millió forintot költenek, ám az is több szempontból aggályos. A 2014 végi, a netadó terve elleni tízezres utcai tüntetések után bejelentett konzultáció ugyanis nem szólt a netadó ötletéről, hiszen az Deutsch szerint halott. A netkonzultáció kérdőívét ráadásul háromféleképpen - ügyfélkapu-azonosítóval, Facebook-profillal vagy az Internetkon honlap saját regisztrációjával - is ki lehetett tölteni, vagyis a többes válaszadás nem zárható ki, ami torzítja az eredményeket.
Mivel a Fidesznek jelenleg nincs kétharmados többsége, javaslata megszavazásához az ellenzékre is szüksége lenne, ám a parlamentben egyik sem támogatja a kormány tervét (s a függetlenek sem). De ezt vélhetően a kormányoldal már a Simicskó István honvédelmi miniszter nevével fémjelzet indítvány összeállításakor tudta, hiszen hetek óta javában zajlik a médiakampány, mely szerint az ellenzék, kiváltképp a baloldal kiszolgáltatja az állampolgárokat a terroristáknak.
Idevágnak a kormánypárti nyilatkozatok is: "a terrorveszélyhelyzet bevezetéséről szóló alkotmánymódosítási javaslatnak az a lényege, hogy ne állhasson elő olyan helyzet, amikor a magyar állam nem képes szavatolni a polgárainak biztonságát" - mondta például tegnap az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke az állami televízióban. Gulyás Gergely szerint a terrorfenyegetésre Európában mindenhol próbálnak megfelelő jogalkotási válaszokat adni, ezért lepte meg, hogy a kormány javaslata ilyen belpolitikai vitát váltott ki. Különösen azért - folytatta -, mert az alkotmányban ma is szerepel veszélyhelyzet, amely az elemi csapásra vonatkozik. "Gyakorlatilag az előterjesztés semmi mást nem tett, mint ezt a ma is létező veszélyhelyzeti tényállást terrorveszélyhelyzetként is megfogalmazza önálló tényállásként" - állította, noha szavai könnyedén cáfolhatóak (lásd keretes írásunkat - a szerk.). Gulyás szerint mindenesetre az ellenzék azért kötött bele a módosítási szándékba, mert kommunikációs lehetőséget lát abban, hogy a rendkívüli jogrend kemény intézkedésekre jogosítja fel a mindenkori kormányt. Közölte, miután az ellenzék világossá tette, hogy nem támogatja ezt a módosítást, a frakcióülésen tárgyalnak majd a kérdésről, hiszen a kormánypártoknak nincs kétharmados többsége az alkotmány módosításhoz.
A kormány önmagát hallja csak meg FOTÓ: NÉPSZAVA
Valójában az ellenzék sem tétlen: Magyarország terrorfenyegetettségéről és a déli határokon ismét erősödő illegális bevándorlásról is tájékozódott tegnapi zárt ülésén is - többedszerre - az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. Utána Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke és a többi ellenzéki képviselő egybehangzóan arról számolt be: nincs arra vonatkozó információ, hogy konkrétan, érdemben nőtt volna Magyarország terrorfenyegetettsége.
Egyértelműen látszik ugyanakkor, hogy az Orbán-kormány valamiféle kommunikációs eszköz bevetésére készül, főként az ugyanis a célja, hogy kiaknázza az Európában továbbra is jelentős hullámokat verő menekültválságot. Éppen ezért valószínűsíthető, hogy bár ezzel teljesen nyilvánvalóan nem jut semmire - hiszen nem jelent parlamenti szavazatokat -, ám a kormány ismét nemzeti konzultációba, valamint minden bizonyára az azt népszerűsítő médiakampányba kezd. Nem mintha ez utóbbi "eszközök" hitelessége, s eredményei bármilyen szempontból erősíthetnék a kabinetet. Egy pillanatnyilag nem jogerős bírósági ítélet szerint ugyan a - már nyilvános bevándorlási konzultáció mellett - hamarosan megismerhető lehet az 2011-es alkotmányozási és szociális, valamint a 2012-es gazdasági konzultáció eredménysora is, valójában az Orbán-kormány által milliárdos költségvetéssel gründolt levelezgetések egyikének valódi tapasztalatairól sem tudunk semmit.
Ismert: a 2010-es hatalomra kerülésekor magát a nemzeti együttműködés kormányaként meghatározó Orbán-kabinet az előző ciklusban is többször élt a nemzeti konzultáció lehetőségével, így mára csaknem 6 milliárd forintnyi közpénzt vert ezekre. Csak egy részük volt klasszikus "konzultáció", amikor - persze jól megfogalmazott - kérdésekre válaszolva, a levelet visszaküldve lehetett véleményt nyilvánítani. Több esetben egyoldalú volt a konzultáció, vagyis a kommunikáció, hiszen Orbán Viktor tájékoztató, informáló levelet küldött. Összességében a második Orbán-kormány 2010 és 2014 között mintegy tucatnyi levelezést folytatott hazai és külhoni polgárokkal. Ehhez jött még a tavalyi internetes, majd pedig a kifejezetten idegengyűlöletre építő, címén bevándorlásügyi konzultáció, mely kapcsán a kabinet végül bevallotta: nem is közvélemény-kutatásról, sokkal inkább "politikai kérdőívekről" volt szó. Mindez az elmúlt, lassacskán hat év miniszterelnöki leveleiből egyértelműen ki is derült, talán ennek is köszönhető, hogy állampolgári érdeklődésben bizony egyik esetben sem hozta be az árát a nagy nemzeti manipuláció.
A legutóbbi Magyar Közlöny végén megjelent rövid kormányhatározatból derül ki, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda két tételben összesen mintegy 6,5 milliárd forint plusz pénzt kap a tavalyi költségvetési maradványokból. Arról a határozat nem tesz említést, hogy mire kapja ezt az összeget a Rogán Antal vezette kabinetiroda, csupán annyi derül ki: mintegy 2,5 milliárd forintot a miniszter "a rendkívüli kormányzati intézkedések" terhére költhet el az idén, amiből rendre finanszírozza az Orbán-kormány a konzultációit, s egyéb kommunikációs költségeit. Ugyancsak Rogán felügyeli annak a több mint 4 milliárd forintnak a sorsát, mely tavaly a saját "kasszában" maradt.
A terrorvészhelyzettel a kormány a rendkívüli állapotot bővítené ki. A tervezet szerint, ha bevezetik, akkor a katonaság bevetésén túl a kormány 60 napra lezárhatja a határokat, átírhatja a költségvetést, korlátozhatja a média működését, elrendelheti az internet fokozott ellenőrzését, kijárási tilalmat vezethet be, vagy akár gyűléseket, tömegrendezvényeket is betilthat. A már Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke által is nyilvános adatnak minősített tervezet, melyet a kabinet ennek ellenére 30 évre titkosított, jogot adna a kormánynak például "a postai, az elektronikus hírközlési szolgáltatások szüneteltetésére, korlátozására és ellenőrzésére, továbbá a távközlési és informatikai hálózatok és berendezések igénybevételére" is. Márpedig ez a gyakorlatban nem csak telefonálási és netezési korlátozást, vagy éppen a médiumok leigázását jelentheti, hanem például, hogy nem lehet kártyával fizetni (a kereskedői terminálok telefonos kapcsolattal csatlakoznak), webshopból rendelni, bankügyeket online intézni, vagy éppen bankjegykiadó automatákat (ATM) használni.
Eddig ez volt
- 2011. február, az alkotmányozással kapcsolatos konzultáció:
"Vannak, akik szerint az új magyar alkotmánynak csak az állampolgárok jogait kellene deklarálnia, kötelezettségeket nem. Mások szerint a jogok biztosítása mellett a legfontosabb, a közösség iránti felelősségünket kifejező állampolgári kötelezettségeknek (munka, tanulás, honvédelem, környezetünk védelme) is helyt kell adni a dokumentumban. Ön mit gondol?"
Az alaptörvénnyel kapcsolatban feltett kérdések mindegyike ilyen, s ehhez hasonló, befolyásolási szándékkal megfogalmazott felvetés volt, a kérdéssorra a kormány tájékoztatása szerint mintegy 920 000 válasz érkezett. Kb. 8 millió választóból tehát a megszólítottak 11,5 százaléka válaszolt, miközben a kérdőívek teljes költsége 750-800 millió forint volt, amit a Miniszterelnökség központi forrásokból fedezett. Ráadásul a HVG megbízásából készített Medián-felmérés szerint a közvélemény az alkotmányozásról szóló kérdőíveket nem tekintette valódi beleszólási lehetőségnek, már csak azért sem lehetett, mert ekkorra már készen volt az iPad-en írt tervezet, melyet néhány héttel később el is fogadott a kétharmados többség.
- 2011. nyár eleji, szociális témájú konzultáció:
"Vannak, akik azt javasolják, hogy az ország segély helyett inkább munkalehetőséggel segítse a munkanélkülieket. Mások szerint a segélyezés elegendő megoldás a munkanélküliség problémájára. Ön mit gondol?"
Erre, s a többi, hasonlóan manipulatív és egyúttal bugyta 9 kérdésre a hivatalos közlés szerint a megkeresett nyolcmillió állampolgárnak 14,25 százaléka válaszolt, azaz 1,14 millió válasz érkezett. A kérdőív 10 kérdése az idősekkel, a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal, oktatási támogatásokkal kapcsolatos álkérdéseket tartalmazott. A hivatalos források szerint a levelezés költsége ezúttal is 750-800 millió forint között mozgott. Ezzel a kérdőívvel kapcsolatban az adatvédelmi biztos, Jóri András (posztját később megszüntették) határozatban rendelte el a dokumentumokon szereplő személyes adatok törlését, mivel az az adatvédelmi törvény megsértésével megszemélyesített, a politikai vélemény körébe tartozó különleges adatok kezelését valósította meg. Elvileg le is darálták a levelet, így a közös eredmények hitelessége ellenőrizhetetlen.
- 2012. szeptember, gazdasági konzultáció:
"Vannak, akik szerint a kormánynak a válság idején is meg kell védenie a nyugdíjak vásárlóértékét. Mások szerint erre nincs lehetőség. Ön mit gondol?"
A nyolcmillió kiküldött levél esetében a hivatalos források majdnem 700 ezer visszaküldött ívről beszéltek. A nem kevésbé manipulatív kérdéssor adózással, járulékokkal, a nagyvállalatokkal és közműcégekkel, a minimálbérrel és nyugdíjakkal, a devizahitelesekkel foglalkozott, konzultációra a kabinet 976 millió forintot csoportosított át. Az alacsony részvétel miatt "szükségessé vált" népszerűsítésére ugyanakkor további 300 millió forintot költött az Orbán-kormány, mégsem nőtt jelentősen a válaszadók száma.
- 2015. május, bevándorlóellenes konzultáció:
"Egyetért-e Ön a magyar kormánnyal abban, hogy a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására van szükség?"
Itt már a látszatát sem adta meg a kabinet annak, hogy bármilyen szempontból is hagyatkozna a válaszokra. Minden egyes kérdés egyúttal közlése is volt a kormányzati álláspontnak, melyet hónapokon át unalomig ismétel a fideszes kommunikáció. A "bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőívet" a kiküldött több mint 8 millió példányból 1 millió 254 ezren küldték vissza, tehát az összes kiküldött kérdéssor alig több mint 15 százaléka. A 12, kifejezetten manipulatív és félrevezető kérdésből álló ív nyomtatása, elküldése, a visszaküldött válaszok feldolgozása és értékelése 960 millió forintba került. A szélsőséges, idegenellenes hangulatkeltésre alapozó kérdéssor miatt még az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) is tiltakozott. Ráadásul, ezúttal is, ahogyan az előzőeknél, bebizonyosodott, hogy semmiféle érdemi eredménnyel nem képes zárulni a levelező tagozat, hiszen tavaly például Orbán, ahelyett, hogy megvárta volna az egymilliárd forintból készült konzultációra adott válaszokat, inkább úgy döntött, hogy a magyar-szerb határ 175 kilométeres szakaszát egy négy méter magas kerítéssel zárja le.
A Fidesz a korábbi nemzeti konzultációk magas költségeit számon kérő ellenzéki bírálatokra többször azzal reagált, hogy egy ilyen megoldás még mindig a negyedébe-ötödébe kerül egy országos népszavazás körülbelül ötmilliárd forintos költségének. Tény ugyanakkor, hogy egy referendum ennyiszer több véleménynyilvánítót is vonzanak, csakhogy fideszes akarat nélkül - mint megírtuk - a mai jogszabályi környezetben esélytelen népszavazást rendezni. Mindenesetre a legutolsó népszavazás még 2008-ban volt Magyarországon, a tandíjról, vizitdíjról és a kórházi napidíjról, akkor a szavazásra jogosult 8 042 272 főből 4 061 015 fő meg is jelent, ami 50,51 százalékos részvételt jelent, a referendum pedig - személyi költségekkel együtt - 4,4 milliárd forintba került az adófizetőknek. Ráadásul egymilliárd forintból, amennyiben mostanság egy nemzeti konzultáció kerülni szokott akár 60-70 országos, reprezentatív közvélemény-kutatást is meg lehet rendelni. A piacot jól ismerő forrásaink szerint ugyanis 10-15 millió forintból kijön egy 3000 fős - az ország lakosságát nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentáló - közvélemény-kutatás bármelyik nagy cégnél. Szakmailag alapos kérdésekkel, feldolgozással, elemzéssel együtt.
