A még nem létező budapesti dugódíj is bekerült a statisztikai hivatal inflációs fogyasztói kosarába, igaz, egyelőre nem valószínű, hogy nagyot lendítene a pénzromlás tempóján.
Erre az évre az elemzők 1-1,5 százalékos inflációt várnak. Ez "vágtató" pénzromlásnak tűnhet, ha figyelembe vesszük, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2015-ben az előző évhez képest 0,1 százalékos deflációt mért, vagyis negatív volt a fogyasztói árindex. Tavaly éven belül az inflációs ráta elérte a 0,9 százalékot - nyilatkozta a Népszavának Mináry Borbála, a statisztikai hivatal osztályvezetője. A szakember elmondta, a fogyasztói kosár alapján végzik az inflációs vizsgálatokat. Természetesen a teljes termék és szolgáltatói skálát nem lehet belegyömöszölni a kosárba, ezért átlagosan 1 000 árucikk reprezentálja a magyar lakosság fogyasztását. A kosár tartalmát a hivatal évente felülvizsgálja, még akkor is, ha azért túlságosan gyakran nem változik ez a reprezentációs lista. A múlt évben egyébként 140 árucsoport 935 terméke került a fogyasztói kosárba. Az egyelőre nem létező, de erre az évre beígért dugó díjat azért kellett mégis felvenni a listára, mert ha valóban bevezetik, akkor már számolhatnak vele az inflációs elemzésnél. Ha nem tennék, akkor egy évet csúsznának, hiszen év közben nem lehet változtatni a fogyasztói kosár tartalmán.
A 2016-os fogyasztói kosárból öt termék, illetve szolgáltatás került ki és hat újjal számolnak a statisztikusok. Ezek 1-2 százalék közötti arányt képviselnek. Az osztályvezető elmondta, az élelmiszerektől a ruházatig, műszaki cikkekig és a háztartási gépekig számos áruféleséget figyelembe vesznek.
Ebben az évben nem számunkra nem sok izgalmas változás volt a fogyasztói kosárba, de tény, hogy néhány megszokott termék eltűnt, hogy átadja helyét másoknak - jegyezte meg Mináry Borbála. A KSH összeírói járják az országot, s ha nehéz valamelyik áruhoz hozzájutni, attól előbb utóbb elbúcsúznak. Ilyen volt például az elektromos kávédaráló, vagy a nagy fogyasztású takarítógépek. A listába kerülnek viszont azok a termékek, amelyeket keresnek a fogyasztók. Jelentős lehet az eltérés a budapesti és a vidéki települések termék és szolgáltatási kereslete között. Gyakran ami a fővárosban magától értetődően kapható, a nagy áruházláncoknak is köszönhetően, a kisebb városokban, falvakban ritka ritka mint a fehér holló.
Idén kerülnek a kosárba egyebek mellett a biztonsági gyerekülések, a hordozható 2-6 kilowattos hangszórók, a térben forgó mozgást végző elektromos fogkefe, a szolgáltatások közül a 45-60 perces frissítő, relaxáló gyógymasszázs is. A műszaki fejlődés okán a 2,5 colos, 1 terabyte tárhellyel rendelkező külső merevlemez árának alakulását is figyelik a szakemberek.
A reális kép kialakítása érdekében a KSH összeírói havonta felkeresik a nagyvárosi és a kistelepülési üzleteket, s testközelből szerezhetnek tapasztalatokat arról, mi kapható és mi nem. Az újdonságok megjelenése azonban nem jelent azonnali felvételt a fogyasztói árindex listára. Előbb "bizonyítania" kell, hogy valóban sokan keresik. Az okos telefonok már 6-8 éve piacon vannak, de a fogyasztói kosárban csak néhány éve szerepel a választékban. Nehéz követni az élelmiszerek kiszerelésének változásait. Megjelentek a fél literes sörök mellett a 0,4 literesek, de különböző tejtermékek esetében is nagyon alaposan meg kell vizsgálni az adott árut, mert külsőre nem mindig látható, hogy valamivel kevesebb a csomagolás tartalma, mint korábban. Ezeket az évi egyszeri módosításkor figyelembe kell venni.
Ugyancsak évente felülvizsgálják a KSH szakemberei, hogy milyen súlyt képviselnek a fogyasztói kosárban a különféle termékcsoportok. Ehhez az adatfeldolgozás átfutási ideje miatt két éves fogyasztási adatokat használnak a statisztikusok. Érdekes tendenciára hívta fel a figyelmet Mináry Borbála: az élelmiszerek részaránya csökkent az elmúlt években. Ez azt jelenti, hogy a létfenntartási cikkekről átterelődik a kereslet egy része a kulturális, illetve a lakhatási kiadások irányába. Az élelmiszerek súlya az utóbbi időszak adatai alapján nem csökken tovább.
