TASZ;biztonságos internet világnapja;

Internetes tevékenységünk sosem marad nyomtalan FOTÓ: THINKSTOCK

- Ne parázz az interneten!

Hiába böngészünk otthonunk magányában, internetes tevékenységünket akár többen is nyomon követhetik, kezdve a szolgáltatótól a különböző piaci és állami szereplőkig. Az így begyűjtött adatokból egész profilt is építhetnek például az internetes reklámcégek, akik így célzott hirdetésekkel bombázhatnak minket a weboldalakon. A Társaság a Szabadságjogokért kampánya az ilyen adatgyűjtések ellen kínál védelmet.

"Az életünk rengeteg apró kis adatból, információból áll össze: nevünk, születési dátumunk, betegségeink, kedvenc üdítőitalunk, nyaralásaink helyszíne, szerelmeinktől kapott üzenetek stb. Ezek az információk lehetnek rendkívül fontosak és bizalmasak, de önmagukban egészen jelentéktelenek is. Összességükben azonban világos képet alkotnak mindennapi szokásainkról, munkánkról és titkainkról. Ezeket személyes adatoknak nevezzük, amelyeket a jog önállóan is nevesíti és véd. Ahogy lakásunk ajtaját is bezárjuk, életünk online elérhető értékeit is védenünk kell az illetéktelen behatolóktól" - olvashatjuk a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) januárban indított, nopara.org elnevezésű internetes oldalán, ahol azok az internethasználók találhatnak egyszerűen, gyorsan és ingyenesen webes "túlélőkészletet", akik nem szeretnék, hogy piaci és állami szereplők nyomon követhessék netes mozgásukat, privát levelezéseiket.

"Szigorúan bizalmas"

A különböző biztonsági programokat, webkiegészítőket tartalmazó weboldallal a TASZ az INCLO nemzetközi kezdeményezés magyarországi partnereként a telekommunikációs eszközöket használókat fenyegető veszélyekre hívja fel a figyelmet. Annak érdekében, hogy az információvédelemmel nem hivatásszerűen foglalkozó érintettek számára is világos legyen, milyen potenciális veszélyek fenyegetik őket, a TASZ Facebook-oldalán zajló színes tájékoztató sorozatot is indított "Szigorúan bizalmas" címmel. Nagy vonalakban azt érdemes tudni: internetes tevékenységünk sosem marad nyomtalan, ezeket pedig a szolgáltatók és piaci szereplők is folyamatosan monitorozzák. Biztos többekkel előfordult már, hogy például utazásszervezés közben vagy azt követően, miután több utazási iroda weblapját is végigböngésztük, más weboldalakon hirtelen utazással kapcsolatos hirdetések jelennek meg - ez is jól példázza, hogy a különböző háttérprogramok, amelyek létezéséről nem is tudunk, megjegyzik böngészési szokásainkat.

Utánunk kémkedő programok

De ennél sokkal komolyabb dolgok is történhetnek, a TASZ szerint az információs önrendelkezési jog folyamatosan sérül az állami és a piaci szereplők megfigyelései során. "Legféltettebb, személyes titkainkból listák állnak össze, adatainkat különböző hivatalok és cégek kapcsolhatják össze, és alkothatnak belőlük további visszaélésre lehetőséget adó profilokat. Személyes és gazdasági károk sorát okozhatják a titokban utánunk kémkedő programok és alkalmazások" - írták. Az állam és a gazdasági szereplők nem léphetnék túl a számukra alaptörvényben és jogszabályban előírt kereteket, e szereplők aggályos ténykedésére azonban naponta találni példákat. Magyarországon ráadásul a jogszabályi háttér is kissé elnagyolt: míg korábban kifejezetten tiltott volt a különféle adatbázisok összekapcsolása, az utóbbi időben hozott döntések technikailag ezt könnyebbé teszik, például az adóhivatal és az Országos Egészségügyi Pénztár nyilvántartásainak összekapcsolása.

A TASZ által összegyűjtött szoftverek a láthatatlan megfigyelők jelentős része ellen biztonságot nyúlt. A nopara.org weboldalon találhatunk kiegészítőket

  • a netes böngészés biztonságosabbá tételéhez,
  • az okostelefonos kommunikáció titkosításához,
  • a valóban privát e-mail- és chathasználat eléréséhez,
  • a biztonságosabb adattárolás feltételeinek megteremtéséhez.

Az e-mailekben például gyakran több érzékeny személyes adatot, információt is megadunk magunkról, bízva abban, hogy az üzenetet csak mi és a címzett láthatja. Ez azonban nem így van, hiszen a tartalmakhoz már a szolgáltatást nyújtó cég is simán hozzáférhet, és azt harmadik félnek is kiadhatja.

Igaz, ennek legtöbbször a bűnüldözésnél van jelentős szerepe, a hatóságok gyakran fordulnak a különböző internetes szolgáltatókhoz azt kérve, hogy szolgáltassanak adatokat a gyanús személyekről.

A Facebook figyelmeztet

A magyar kormány például egyre több Facebook-felhasználóról kér ki adatokat: a közösségi oldal által tavaly novemberben közzétett átláthatósági jelentés szerint 2015 első felében a kormány 225 magyar facebookozó adatait kérte ki (az üzemeltetők 67 esetben találták jogosnak a kérést), míg 2014 ugyanezen időszakában 78 felhasználó után érdeklődtek. A Facebook egyébként saját biztonsági megoldást is kínál felhasználóinak: az oldal figyelmeztet, ha erős a gyanúja annak, hogy valaki olyan próbálja megfigyelni vagy feltörni fiókunkat, aki valamilyen kormánynak vagy hatóságnak dolgozik.

Ma van a biztonságos internet világnapja
Ma rendezik meg világszerte a Biztonságos Internet Napot (Safer Internet Day) azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az online technológiák és a mobil eszközök felelős és biztonságos használatára.A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) az Európai Unió Safer Internet Plus (SIP) magyarországi programjának konzorciumvezetőjeként immár hetedik alkalommal rendezi meg a programot. A budapesti központi rendezvényen a szakértők az Aktuális trendek a fiatalok internethasználati tevékenységében című kerekasztal beszélgetésen értekeznek arról, hogy a fiatalok online tevékenységében mi példaértékű és mi nagyon káros. Tapasztalatokat cserélnek, ötleteket adnak másoknak, hogy a felmerülő krízishelyzeteket hogyan oldották meg ők maguk vagy a környezetük.
Idén újra pályázhattak a fiatalok az internet hasznáról és veszélyeiről szóló kisfilmekkel animáció, rövidfilm vagy riportfilm műfajban. A zsűri által legjobbnak tartott kisfilmeket a Safer Internet Programban országszerte bemutatják, a verseny eredményhirdetése a biztonságos internet napon lesz.

 Safer Internet Plus

A Safer internetkonzorcium három tagja – a rászoruló, a bajban lévő gyermekek felkarolásán túl – a fiatalok biztonságos internethasználatát igyekszik segíteni.

Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat

A szolgálat 1990-ben alakult, 1998 óta kiemelten közhasznú szervezetként működik. A Safer programban a gyermekek, szülők, tanárok és döntéshozók felvilágosítását, a program népszerűsítését tűzte ki célul a szolgálat. Szeretné elérni, hogy az országban minél több internethasználó böngészhessen biztonságos körülmények között, illetve, hogy probléma esetén az érintettek tudják, kihez fordulhatnak. Konferenciák, rendezvények, kampányok során tudatosítja a világháló veszélyeit és bemutatja elkerülésük hatékony és egyszerű eszközei. Szakemberei, trénerei ingyenes előadásokat, foglalkozásokat tartanak a biztonságos internet- és mobilhasználatról.

Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány kiemelten közhasznú szervezet, 1993 óta működik. Az Internet Helplineaz online (e-mail:kek-vonal.hu/emil és chat: chat.kek-vonal.hu) és telefonon (116 111) elérhető tanácsadás fiataloknak, akik káros, veszélyes tartalmakkal vagy zaklatással találkoztak az interneten.

Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. működteti a Biztonságosinternet Hotline-t, amely egy online felület káros, illegális és jogsértő tartalmak bejelentésére. A Hotline elsődleges célja, hogy az internetről a lehető legrövidebb idő alatt eltűnjenek azok a káros, illegális és jogsértő tartalmak, amelyek veszélyesek lehetnek a gyermekek fejlődése szempontjából. A weboldal lehetőséget nyújt az interneten fellelhető jogsértő, káros és veszélyes tartalmak bejelentésére is.

A magyar internetezők 39 százaléka szembesült biztonsági problémával 
Az Európai Unióban minden negyedik internet felhasználóval történt valamilyen biztonsági incidens tavaly, Magyarországon az arány az EU-ban a második legmagasabb, 39 százalék volt - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatal kimutatásából. Legkevésbé a cseh és a holland internet felhasználók szembesültek tavaly biztonsági problémákkal, 10, illetve 11 százalékban.
Szlovákiában a felhasználók 13 százaléka, Írországban 14 százaléka szembesült valamilyen biztonsági problémával. A 25 százalékos unós átlaghoz képest a legmagasabb arányban, 42 százalékban a horvátországi internet felhasználókat érte biztonsági incidens. Magyarországon után a rangsorban Portugália következett 36 százalékkal, Málta 34 és Franciaország 33 százalékkal.
Az internetes biztonsági incidensek túlnyomó része vírusfertőzés volt. Az EU 21 százalékos átlagával szemben Horvátországban a felhasználók 41 százalékát, Magyarországon 36 százalékát érte vírusfertőzés. Miközben azonban Horvátországban nőtt az arány a 2014-es 33 százalékhoz képest, Magyarországon csökkent, mivel 2014-ben még 46 százalék volt.
Az adatvesztéssel járó vírusfertőzések aránya az EU minden tagállamában csökkent tavaly Horvátország kivételével. A legnagyobb csökkenést Szlovákiában regisztrálták, ahol az adatvesztéses vírusfertőzések aránya a 2014-es 47 százalékról 38 százalékponttal 9 százalékra csökkent. Bulgáriában 30 százalékpontos, Lettországban 24 százalékpontos volt a csökkenés.
Törli a Facebook a Jobbik-közeli csoportokat
Sorban törli a Facebook a Jobbikhoz közel álló csoportokat, ezzel a párt holdudvara több tízezres nagyságrendben veszít közönséget – írja az ATV internetes oldala. A jobbikosok azt gyanítják, hogy szervezett akció van a háttérben. A párt kereszttüzében jelenleg a rosszabbik.com nevű oldal van, ezt a lapot sejtik a „likvidálási hullám” mögött. Hasonló „gyanú” lengi körül az Éljünk békében No racism-oldalt, illetve a Jobbikbűnözés-nyilasbűnözést. A Facebook egyébként nem először töröl Jobbik-közeli oldalakat. Idén nyáron a B-közepes focidrukkereket tömörítő, időnként náci szövegeket is felmutató Ultras Liberi oldalát tették elérhetetlenné.


A családi gazdálkodásból származó jövedelmét feltüntette a vagyonnyilatkozatában, a bevallás megfelel a valóságnak - közölte a fideszes Győrffy Balázs hétfőn, miután a múlt héten robbant a hír, miszerint a országgyűlési képviselő évi 50 milliós bevételét kihagyta a bevallott jövedelmei közül, állítása szerint "elfelejtette beírni" a családi gazdaságból származó összeget.