"A világ számos táján vettem részt farsangokon, több neves néprajzi múzeumban láttam maszkokat, olyan népi hagyományokat, amelyek hasonlítanak a mieinkre, így bizton állíthatom, ez a világ legnagyszerűbb farsangja" - fogalmazott L. Simon László.
Szekó József (Fidesz-KDNP), Mohács polgármestere azt emelte ki, hogy a busók az idén is jó télűző munkát végeztek, mivel az idő egyre jobbra fordul. A polgármester azt mondta, a busójárást évről évre mind nagyobb látogatottsággal rendezik meg, a tavaszköszöntő fesztivál lassan kinövi eddigi kereteit.
Az emberiség szellemi kulturális örökségeinek UNESCO-listáján szereplő fesztivál népszerűsége töretlen, a szervezők becslései szerint a busójárás kiemelt rendezvényei 80-100 ezer látogatót vonzanak. Az érdeklődők szórakoztatásáról idén 1200 maskarás gondoskodik, a busójárás hat napja alatt mintegy harmincnégy helyszínen reggeltől estig mintegy nyolcvan programra várják az érdeklődőket.
A busók vasárnap kora délután csónakjaikkal a Mohács-szigetről átkeltek a Dunán, a délutáni felvonulást követően a kompról a folyó vizére bocsájtják a kimúlt telet jelképező fakoporsót, sötétedéskor pedig meggyújtják a főtéren álló, rőzséből összehordott hatalmas máglyát.
A mohácsi jelmezesek hétfőn már házról házra járva mutatják be télűző tudományukat, a húshagyókeddi zárónapon pedig újabb máglyán elégetik a zord évszakot szimbolizáló koporsót. Mohács messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
