Nem kereszteshadjárat, amit az állami háttérintézmények ellen folytat, azok beolvasztásáról hónapok óta "dörzsölt rókákkal" egyeztet. Bürokráciacsökkentésre szükség van, mert míg Európa egyes országaiban az állami foglalkoztatottak aránya 10-12 százalék, addig Magyarországon 18-20 százalék, azaz egymillió ember és ez a versenyképesség ellen hat. A tegnapi Kormányinfón kiderült, 15 százalékos leépítés várható az államigazgatásban, Lázár János legalábbis a 2017-es költségvetésben erre tesz javaslatot. A Miniszterelnökség vezetője lapunk kérdésére elismerte, a minisztériumokban kevesebb főosztály lesz, mert a tárcáktól is küldenek el munkatársakat.
"Ha olyan bátor lennék, mint Csepreghy Nándor kollégám, magam is mondanék konkrét számot, hogy mekkora kellene legyen az állami alkalmazottak létszáma" - fogalmazott a miniszter, ehelyett azonban ezúttal csak annyit közölt, a gazdaság növekedése esetén megnyílik a lehetőség, hogy az állami alkalmazottakat az állam átterelje a magánszférába. A miniszterhelyettes korábban többször is 100-150 ezres létszámleépítést említett.
Ahhoz, hogy július 1-vel az új állami tisztviselői kar létrejöjjön, Lázár szerint át kell alakulnia a járási és a kormányhivataloknak. Ebben a két szervezetben 36 ezer ember dolgozik, év végére a létszámnak 30 ezernek kell lennie. Amennyiben 30 ezer alá csökken a létszám, 50 százalékos béremelés várható. A Miniszterelnökség vezetője arról beszélt, minden állami hivatalt átnéznének, a kormányhivatalok hatezer emberének elküldése csak az első lépés. Ami a háttérintézményeket illeti, azok megmaradásáért lehet lobbizni, minisztertársaival vitáznak is erről, a 73 már korábban listázott intézmény tárcákba integrálása azonban jó gondolat, ezzel új kormányzati struktúra alakul ki: a minisztérium tervez, stratégiákat készít, a kormányhivatal pedig helyi szinten végrehajt.
Lázár megismételte, azt javasolta a miniszterelnöknek, a háttérintézményekből átvettek esetében 20 százalékkal kevesebb bérelőirányzatot kapjanak a minisztériumok. Magyarországon egyébként kilencven központi költségvetési intézmény van, a megszüntetésük viszont kényes kérdés, mert a miniszterek, illetve az általuk kinevezett fideszes vezetők birodalmáról van szó.
A bürokráciacsökkentés érdekében önkéntes kilépési programot hirdetnek, amely azt jelentené, hogy aki 2016. július 1. és 2017. január 1. között kilép az állami szolgálatból, a végkielégítésénél jóval nagyobb összeget kapna, akár 5-10 milliót is, de vállalnia kell, hogy nem állami, önkormányzati cégnél helyezkedik el a következő 10-15 évben. Emellett újraindítják a Karrierhíd programot, amelynek révén a munkaadók kapnak támogatást, ha állami szolgálatból kilépett munkavállalót vesznek fel. Aki elérte a nyugdíjkorhatárt, annak ki kell lépnie az állami szolgálatból, az ő helyükre pedig nem vesznek fel senkit. Az intézkedésekről még ebben a hónapban dönthet a kormány. A kancelláriaminiszter szerint a magas végkielégítésekkel együtt ez sokba fog kerülni az államnak, "de megéri".
Lázár azt is javasolja a miniszterelnöknek, hogy az év második felében az állami cégek foglalkoztatási viszonyait vizsgálják felül. 2018 után ugyanis bárki kormányozza az országot ezzel az állami bürokráciával nagyon nehéz dolga lesz. A miniszter szerint a bürokratikus hivatalok csökkentése az ország kormányozhatóságáról szól.
Eddig 110 törvényt módosítottak a bürokráciacsökkentés jegyében, de még ennél is többet akarnak elérni. A miniszter példaként Nagy-Britanniát említette, ahol ha egy tárca új szabályozási elképzeléssel áll elő, akkor mondania kell két jogszabályt, amelyet megszüntetne, mert jelenleg hatalmas bürokráciadzsungel alakult ki az EU-s szabályozások miatt. Tállai Andrástól az adóbürokrácia csökkentésére várnak javaslatot, Magyarország ugyanis ebben szinte a legrosszabb az egész Európai Unióban. Lázár közölte, a 2014 és 2020 közötti uniós pénzek kapcsán arra is javaslatot tesz a kormánynak, hogy mindenki, aki uniós pályázaton nyer, a támogatási szerződés megkötésekor 50 százalékos előleget vehessen fel a beruházás megvalósítására. Még több kormányablakot fognak nyitni, és bővítik az ott intézhető ügyek körét. Szeretnék, ha a társadalombiztosítási-, nyugdíj-, egészségügyi-, adó-, ingatlanügyeket és minden mást is a kormányablakokban lehessen intézni, de ez komoly beruházás, mert ehhez a legkülönfélébb adatbázisokat kell összekapcsolni.
Csok
"Mindenki kap csokot, aki jelentkezik, a csokra jelentkezők a kormány csókjában részesülhetnek" - fogalmazott Lázár amikor bejelentette, a kormány szerdán meghallgatta a nemzetgazdasági miniszter beszámolóját az otthonteremtési támogatások költségvetési hatásáról. A társadalom 80-90 százaléka támogatja, hogy a gyereket vállaló családokat támogassák, ezért visszamenő hatállyal fognak szabályokat hozni a csok rendezésével kapcsolatban. Változnak az építési szabályok: a kormány az építészkamarával közösen létrehoz egy szerződésmintát, megerősítik a megbízó és az építész közötti jogviszonyt, vagyis az építész lesz felelős az építkezésért.
Az építésznek minden helyi és országos szabályt be kell tartania, ami garancia arra, hogy ne épüljenek olyan létesítmények, amelyek rontják a város-, illetve faluképet. A kormány kész bevezetni a kötelező tervezői művezetést, amely azt jelenti, hogy az építkezés közben a tervezőnek hat alkalommal kell ellenőriznie az építkezést, ezért maximum 180 ezer forint díjat kérhet. Az építész és munkatársai a kivitelezés minőségéért, a tervek betartásáért felelősséggel tartozik. Építési engedély továbbra sem kell, a tervezőnek bejelentési kötelezettsége van. A csokra 40 milliárd forint van az idei költségvetésben, de mivel felülről nyitott kassza, az összeg növekedhet.
Bírók függetlensége
Lázár csütörtökön még egyet odaszúrt a bíróságoknak. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, egy politikus nem befolyásolhatja a bírói ítéleteket és a bíróságokat, de nem dughatják homokba a fejüket. A Hagyó-, és a vörösiszap-ügy ítéletei felháborították az embereket, azok "sértőek és elfogadhatatlanok voltak, rombolták az igazságszolgáltatásba vetett társadalmi hitet és bizalmat. A bírók és bíróságok nem lehetnek függetlenek a valóságtól. Mélyrepülésben van a magyar igazságszolgáltatás megítélése, mert Magyarországon jog- és nem igazságszolgáltatás van". Minden olyan törvényen változtatni lehetne, amely a felelősségvállalással kapcsolatos.
Alaptörvény-módosítás
"Ahhoz, hogy az országban rend legyen, eszközre van szükség", ha nincs alaptörvény-módosítás, akkor a honvédség nehezen tud segíteni a rendőrségnek - közölte Lázár. A miniszter arra figyelmeztette az ellenzéket, ha nem szavazzák meg a változtatást és történik valami, azért ők lesznek a felelősek. Ha a javaslat nem kap parlamenti többséget, "mérlegelik a lehetőségeket", hogyan tudják majd ezt máshogy keresztülvinni.
