Mindez az úgynevezett BKV-, vagy Hagyó-perre vonatkozik, amelyben egyebek mellett a vádhatóság azt rótta fel Kutronnak, hogy az ügy előadójaként nem készített bűnjeljegyzéket, azt nem csatolták a vádirathoz a bíróságra történő benyújtáskor, és a bűnjelekkel kapcsolatban sem intézkedett. A Kúria szerint a Kutron „által elkövetett fegyelmi vétséggel nem áll arányban a legsúlyosabb, hivatalvesztést kimondó fegyelmi büntetés alkalmazása.” Vagyis jogszerű volt az ezt kimondó korábbi bírósági döntés.
De a Kúria azt is kimondta, hogy alaptalan Kutron fegyelmi büntetés enyhítésére vonatkozó kérelme, mert a jogellenesség megállapítása ellenére nem kérte az eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, így „csak az ügyészségi szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítására van lehetőség”.
Kutron 1989-ben kezdett el ügyészként dolgozni, 2006. március 16-ától csoportvezető ügyész lett el a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF). Ő járt el többek között a BKV-, a Hunvald György-Weinek Leonárd, illetve Molnár Gyula-Lakos Imre ügyekben. Mint arról lapunk elsőként számolt be, a BKV-ügyben folyamatosan gyengülő vád miatt fegyelmi eljárás indult ellene, mondván: "sorozatos mulasztásokat követett el". Mint a Népszava megírta, a 2013 januárjában indult fegyelmi eredményeként először "lefokozták" - csoportvezető ügyészből beosztott ügyész lett -, majd 2013 nyarán újabb fegyelmi után hivatalából is eltávolították.
Kutron ezután fordult munkaügyi bírósághoz, amely első- és másodfokon is kimondta, az ügyészség jogellenesen szüntette meg szolgálati viszonyát (a Kúria ezután adott be felülvizsgálati kérelmet). A munkaadót kötelezték az elmaradt juttatások, és 12 havi illetményének megfelelő átalány-kártérítés megfizetésére. Szolgálati viszonya 2015. május 29-én szűnt meg.
