A Nemzetközi Rákellenes Unió 16 éve rendezte meg Párizsban az első rákellenes világkongresszust, melynek résztvevői világméretű összefogásra szólítottak fel a gyilkos kór ellen, február 4-ét pedig a rák ellenes küzdelem világnapjává nyilvánították. Ezen a napon civil és szakmai szervezetek együttesen próbálják ráirányítani a társadalom figyelmét a rák elleni küzdelem fontosságára, hangsúlyozva, hogy a harc nem csupán az orvosok feladata, ez mindannyiunk közös ügye, hiszen a halálos betegség kialakulása egészségtudatos életvitellel megelőzhető, rendszeres szűrővizsgálatokkal pedig az időben diagnosztizált rák gyógyítható. Bár az évek során az orvosi kutatások és a technika fejlődésével mind hatékonyabb eszközök állnak rendelkezésre, a felhívás ma is éppen annyira aktuális, mint korábban.
Budapesten minden századik ember rákbeteg
Európán belül Magyarországon betegszenek és halnak meg a legtöbben daganatos betegségben az OECD és az Euró¬pai Bizottság legutóbbi körképe szerint. Míg az OECD országok átlaga szerint évente ezer emberből ketten halnak meg daganatos megbetegedésben, addig Magyarországon ezer lakosból hárman nem élik túl a betegséget, ami a legmagasabb érték egész Európában. Ez az adat azért különösen lehangoló, mert nálunk a betegség a 65 évesnél fiatalabbakat is erősebben sújtja, vagyis míg Magyarországon 100 ezer 65 évesnél fiatalabb közül 120-an halnak meg rákban, addig a tizenöt régebbi uniós tagállamban feleannyian (63-an). Ráadásul, a tendencia nálunk növekvő, míg Nyugat-Európában csökkenő. Magyarországon az elmúlt 15 évben megduplázódott a tízezer lakosra jutó rosszindulatú daganatos megbetegedések száma, ezért körülbelül 300 ezer rákbeteg magyar ember él ma közöttünk. A 100 ezer lakosra jutó daganatos elhalálozások tekintetében Magyarország mind a nők, mind a férfiak körében vezeti az OECD országok listáját, és az is riasztó adat, hogy csaknem kétszer annyi férfi hal meg rákban, mint nő (221 nő, 407 férfi). Budapesten, ahol jelentős a környezetszennyezés, ezernél több megbetegedés jut százezer emberre, ami rendkívül magas aránynak számít.
Új terápia az immun-onkológiai kezelés
A daganatos betegségek jelentős része ma már a krónikus betegségek közé tartozik, azaz jók a hosszú távú túlélési esélyek, gyakran még áttétel esetén is – mondja a Semmelweis Egyetem Onkológiai Központjának megbízott igazgatója a Rákellenes Világnap alkalmából. Dank Magdolna szerint nagyon fontos a betegedukáció, hogy a páciens pontosan értse, mi történik vele, mi vár rá. A beavatkozások, kezelések mellett meghatározó az életigenlő hozzáállás és a család szerepe, valamint a stressz csökkentése.
A betegséghez való konstruktív hozzáállás, az élni akarás sokat segít a jó életminőség megélésében, még áttétek esetén is – mondja Dank Magdolna, aki szerint odafigyeléssel, szervezéssel a beteg egészségesebb életmódot alakíthat ki. A táplálkozás mellett a stresszkezelésre is érdemes odafigyelni. Az azonban nagyon különböző, hogy ki mit fogad el: van, akinél a jóga, van, akinél a relaxáció vagy éppen a zenehallgatás, kutyasétáltatás válik be – véli az onkológus, aki szerint a család, a barátok, a munkahelyi környezet szerepe is meghatározó a gyógyulásban.
Számos új típusú gyógyszer jelent meg a klasszikusnak mondható kemoterápiás szerek és endokrin terápiák mellett, így például az úgynevezett célzott terápiák, amelyek a daganat jelátviteli rendszerébe „szólnak bele”. Az ide sorolható biológiai terápiák után napjainkban sokat beszélünk az immunrendszert hadba állító úgynevezett immun-onkológiai kezelésekről, amelyeket egyre több daganat esetében lehet alkalmazni. Az elért eredmények között vannak eltérések, néhány esetben kimagasló túlélések mutatkoznak, amelyeket korábban nem láttak – mondja az onkológus hangsúlyozva, hogy a hagyományos kezelési módokat sem fogják eldobni, hiszen az immun-onkológiai szerek kombinációja vizsgálat alatt áll sugárkezeléssel, kemoterápiával vagy akár célzott terápiával is.
Félünk a betegségtől, mégsem járunk szűrésekre
Az NN Biztosító egészségkutatásából kiderült, minden második megkérdezett aggódik az egészségéért, és saját egészségi állapotát sem tartja kielégítőnek. Leginkább a daganatos megbetegedésektől tartanak a válaszadók: 72 százalék fél bármilyen rákos megbetegedéstől. A nők körében a mellrák miatt aggódtak a legtöbben: 65 százalékukat nyomasztja az emlő daganatos megbetegedés gondolata. A félelem mégsem elég ösztönző, hiszen egészségügyi szakértők szerint a daganatos megbetegedés részben azért lehet népbetegség Magyarországon, mert a magyarok nem járnak kellő számban rákszűrésekre. A méhnyakrák például a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a 45 évesnél fiatalabb nők körében, mégis a magyar nők csupán 40-45 százaléka jelenik meg a szűréseken, holott 70-80 százalékos arányra volna szükség ahhoz, hogy a statisztikák érdemben javuljanak. Az elégtelen, gyakran elkésett terápia, a hibás betegutak, a stressz és a környezetszennyezés, a helytelen táplálkozás ugyancsak szerepet játszanak abban, hogy Magyarországon kimagasló arányban betegszenek meg és halnak meg az emberek rákban.
Nemcsak a szűrővizsgálatokon jelennek meg ritkán a magyarok, sokan nincsenek felkészülve arra sem, hogyan küzdjenek meg a terápia és felépülés ideje alatt várható anyagi nehézségekkel, a munkából való kimaradás következményeivel. A gyógyulás még jelentős állami finanszírozás mellett is sok pénzbe kerül, miközben a betegség idején az érintett családok jövedelme csökken, részben a betegszabadságok, de nemritkán a munka elvesztése miatt is.
12 módszer a rák kockázatának csökkentésére
1. Ne dohányozzon. Ne fogyasszon semmiféle dohányterméket.
2. Otthonát tegye dohányfüstmentes övezetté. Támogassa a füstmentes munkahely megteremtését célzó kezdeményezéseket.
3. Tegyen az egészséges testsúly eléréséért.
4. Iktassa napirendjébe a rendszeres mozgást. Minél kevesebb időt töltsön ülve.
5. Táplálkozzon egészségesen! Egyen sok teljes kiőrlésű gabonából készült terméket, hüvelyeseket, zöldséget és gyümölcsöt. Mértékkel fogyasszon magas kalóriatartalmú (sok cukrot vagy zsírt tartalmazó) ételeket, és kerülje a cukrozott italokat. Kerülje a feldolgozott hústermékeket; mértékkel fogyasszon vörös húsokat és magas sótartalmú élelmiszereket.
6. Ha bármilyen alkoholt fogyaszt, tartson mértéket. A rákmegelőzés szempontjából az a legjobb, ha egyáltalán nem iszik alkoholt.
7. Óvakodjon a túlzott napozástól, különös tekintettel a gyermekekre. Használjon napvédő termékeket. Kerülje a szoláriumot.
8. Munkahelyén kövesse az egészségügyi és biztonsági előírásokat, hogy óvja egészségét a rákkeltő anyagoktól.
9. Járjon utána, nincs-e kitéve otthonában a természetes, magas radonsugárzásnak. Tegyen intézkedéseket a radonsugárzás szintjének csökkentésére.
10. Nőknek: Az anyák a szoptatással csökkenthetik a rák kockázatát. Ha csak teheti, szoptassa a csecsemőjét. A hormonpótló kezelések növelik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát. Korlátozottan alkalmazzon hormonpótló kezeléseket.
11. Gondoskodjon róla, hogy gyermekei részt vegyenek az alábbi oltási programokban: Hepatitis B (újszülöttek) Humán papillomavírus (HPV) (lányok).
12. Vegyen részt szervezett rákszűrő programokban: vastagbélrák, emlőrák, méhnyakrák.
,,Kézbe vettem a sorsomat”
„Nem kerestem az okokat, nem foglalkoztatott, hogy mi vezethetett idáig, ehelyett kézbe vettem a sorsomat, nem akartam időt veszíteni, utánajártam, hogy milyen megoldások vannak, és a lehető leggyorsabban túl akartam lenni a beavatkozásokon” – mondja Bőgyér András, akinél 2013 nyarán diagnosztizáltak agydaganatot, majd a veséjén és a gerincén is találtak rákos sejteket. Rövid időn belül át is esett a műtéteken. Sikerült megszüntetni az okokat és az okozatokat, gyógyszert azonban az óta is szednie kell. Az életmódján nem változtatott különösebben, bár kevesebbet dolgozik, de autót most is vezet, és az utazásról sem kellett lemondania. Megtanult együttélni a mellékhatásokkal. Mint mondja, teherbírása nem olyan, mint korábban, gyógyszert is kell szednie, de ez nem olyan nagy ár azért, amit cserébe kapott.
Lépésről lépésre
Ványik Mónikánál öt éve diagnosztizáltak mellrákot, akkor még azt sem látta reálisnak, hogy három hónapnál tovább élhet. Ekkor már jó ideje ápolta húgát, aki petefészekrákkal küzdött, őt időközben el is veszítették. Mónika szerint pszichológusi segítség nélkül nem tudta volna feldolgozni ezt a helyzetet. Minden orvosi segítséget is megkapott, elmondták, hogy mire számíthat, milyen mellékhatások várhatók, segítettek neki sebészt találni. A műtéteknek, a kemoterápiás és a sugárkezeléseknek köszönhetően sikerült felépülnie. A 45. születésnapján tudta meg, hogy beteg, és a napokban lett ötvenéves. Mint mondja, lépésről lépésre haladt, mindig csak a következő kezelésre, célra koncentrált, igyekezett mindent betartani, amit kértek tőle, és hitt abban, hogy mindez a javára válik. Relaxál, kevesebbet dolgozik, egészségesebben táplálkozik, tornázik és önsegítő körbe is jár. Sorstársainak is segít, tanácsait, tapasztalatait megosztja az új betegekkel is.
