Ez egy évvel később Székely Lászlónak az alapvető jogok biztosának is feltűnt, aki egy beadvánnyal az Alkotmánybírósághoz fordult az ügy felülvizsgálatáért. Szerinte a szabályozás értelmében a hajléktalanokat a város egész területén büntetnék, holott a létfenntartásukhoz szükséges ingóságok (hálózsák, takaró, ruhaneműk, esetleg sátor) nélkül nemigen létezhetnének. Azokat saját lakás híján kizárólag közterületen helyezhetik csak el – áll a beadványában.
Érdekes, hogy a helyi vezetés annak ellenére tiltja a hajléktalanok "létét" a városban, hogy a helyhatóságok csak „védett területeket" jelölhetnek ki – például aluljárókat, közparkokat, játszótereket –, ahol fedél nélküliek nem tartózkodhatnak. Aki pedig a szabályoknak nem tesz eleget, azt a szabálysértési törvény szankciói alapján sújthatják közérdekű munkával, pénzbírsággal, vagy elzárással. Hogy egy település egésze tiltott zóna lenne a fedél nélküliek számára, azt viszont nem mondhatják ki.
Az Alkotmánybíróság napirendi pontjai között így a probléma rendre feltűnik, döntés viszont sosem születik. Lapunk megpróbált utána járni, hogy mi lehet a döntésképtelenség oka, miért húzódik már évek óta a kaposvári ügy. Bitskey Botond főtitkár tájékoztatott: a helyi közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendelet alkotmányossági vizsgálata várhatóan a jövő héten is napirenden lesz, és hamarosan döntés születik az ügyben.