Az alkoholárusítás államosításának lehetősége ismét napirendre került, a nemzeti dohányboltok születése óta nem először. A hír újra és újra felröppen, ám a trafikmutyi kirobbanása előtti időszakhoz hasonlóan, egyelőre még a tagadás fázisában van az ügy. Emlékezetes, hogy fordulatokban gazdag út vezetett odáig, míg a kormány államosította a mintegy 500 milliárd forintos dohánypiacot és 44 ezerről 7 ezerre csökkentette a dohányboltok számát. Eredetileg arról volt szó, hogy a trafikok csak dohányt és dohányterméket árusíthatnak, ma már gyakorlatilag mindent, amit egy ilyen bolt korábban is, sőt fagylaltot is lehet venni. Teljes káosz, bizonytalanság jellemezte a 2012 szeptemberében kezdődött átalakulást. Ennek megismétlődésére számítanak sokan - de italfronton.
Az elmúlt évben jelentős bevétele származott az államnak a jövedéki-adókból, melyeket jórészt dohány, alkohol és üzemanyag után fizet a lakosság. Tavaly üzemanyag értékesítésből 600 milliárd forintnyi jövedéki adó folyt be az államkincstárba, míg a dohánykereskedelemből 300 milliárd, az alkoholeladásból pedig 100 milliárd forint. Az üzemanyagok után fizetett jövedéki adó az elmúlt évtized legmagasabb bevételét hozta 2015-ben.
A statisztika szerint tavaly több pezsgőt és sört vásároltak a fogyasztók. A cigarettapiac is meglendült, az egy évvel korábbinál félmilliárddal több, 7,1 milliárd szál került legális forgalomba. A fogyasztási dohánynál szintén emelkedést tapasztaltak: míg 2014-ben 5700 tonnát forgalmaztak, tavaly már 11 hónap alatt 5900 tonna került a piacra.
2014 márciusában írt arról lapunk, hogy a kabinet államosítaná és újraosztaná az ital-kiskereskedelmi piacot is. Akkor Giró-Szász András - az akkori Kormányzati Információs Központ vezetője - egyenesen ,,sajtókacsának” nevezte a hírt és cáfolta, hogy a kormány tervbe vette volna a terület átszabását.
A megcáfolt elképzelés szerint az élelmiszerboltokban csak sört és bort lehetne árulni, az égetett szeszek értékesítését a botrányosan átalakított trafik struktúrához hasonlóan alakítanák ki: a nemzeti italboltokat koncessziós joggal, az engedélyeket megpályáztatva alakítaná át a kormányzat. A Figyelő idén januárban pedig arról írt, hogy a parlament tavaszi ülésszakán az Országgyűlés elé kerülhet olyan törvénymódosítás, amellyel kimondanák: alkoholt csak meghatározott, speciális értékesítési jogosítvánnyal rendelkező árusítóhelyeken lehet majd vásárolni.
A parlament honlapján megtalálható törvényalkotási tervekből egyelőre annyi látszik, hogy a kormány egyebek mellett a jövedékiadó-törvény újraírására készül. Ebbe a nemzeti italbolt „intézményrendszerének” kialakítása is belefér, de a Figyelő azt is írja: érdemes lesz figyelni arra is, hogy a szeszesital-gyártásban milyen új szereplők bukkannak fel. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter mindenesetre pár nappal később határozottan cáfolta a nemzeti italbolt-hálózat létrehozását.
A Demokratikus Koalíció (DK) szégyenletesnek tartja a nemzeti italboltok létrehozásának kísérletét, annak megvalósulása esetén a párt szerint ugyanis csak a fideszes kevesek és a szeszcsempész, alvilági szereplők árulhatnának alkoholt – nyilatkozta Varju László, a DK alelnöke. Ezt az is bizonyítja, hogy az anno trafikmutyi néven elhíresült botrány során, a nemzeti dohányboltokért indult pályáztatásban szinte kizárólag "elkötelezett jobboldaliak" nyerhettek pozitív elbírálást, a "szocik" és a 2010-es választási kampányban kevés kopogtatócédulát "hozó" helyi vállalkozók viszont nem - tette hozzá. Arra, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter tagadta, hogy a kormány nemzeti italboltok létrehozását tervezi, Varju László úgy reagált: egy szavát sem hiszik el a kormánynak, és szerintük a nemzeti italboltok rendszerét is be fogják vezetni. A DK ezért országgyűlési határozat elfogadtatásával kötelezné a kormányt arra, hogy ebben a ciklusban letesz az alkoholárusítás "nemzeti boltokba" tereléséről.
AlcoWorld néven szeszesital-gyárat indít a CBA-Baldauf Kft., a Lázár-Holding Kft. és az Alfa Investment Kft. A 20 millió forintos alaptőkével induló új részvénytársaságban az Alfa lesz a többségi tulajdonos, a két másik befektetőnek 19,99-19,99 százalék jut. A cég vezetője az alfás Glus Oleksandr, aki még a Szovjetunióban született, de magyarországi lakcíme is van.
Az Alfa Glus tulajdona, és tavaly ősszel alakult, röviddel az AlcoWorld alapításának hivatalos beindítása előtt. A Lázár-Holding a CBA-ból ismert Lázár-testvérek ingatlan- és vagyonkezelő társasága, a harmadik részvényes pedig a CBA-csoportot vezénylő Baldauf-család érdekeltsége. Az AlcoWorld létrehozása a HVG információi szerint a Glus-család érdekeltségébe tartozó ukrán Nemiroff vodka sorsával van kapcsolatban.
A szeszpiac lehetséges államosításáról két, egymást részben fedő verzió ismert: az egyik szerint az alkohol kiskereskedelmét speciális italboltokba terelnék, a másik szerint pedig az ital nagykereskedelmét is szabályoznák, azaz nemzeti alkoholkvótát írnának ki, a nagykereskedők ebből részesülhetnének. Mindez jelentős veszteséget okozna a kereskedőláncoknak, a tömény italok árusítása ugyanis busásan megtérülő üzletnek számít.
Az alkoholos italok árváltozására is irányadó lehet a 2013 közepén alakult trafikrendszer, aminek eredményeképp a dohánytermékek igen jelentősen megdrágultak. Nem véletlenül, hiszen az új kiskereskedelmi egységek közül sokan nem is tudtak volna nyereségesen működni a szűk árukínálat és a gyenge forgalom miatt. Így aztán a kiskereskedelmi árrés hatósági úton történő kiszélesítése volt a megoldás. Ennek hatására a (jövedékiadó-emelések miatt amúgy is gyorsabban emelkedő) dohányár-változások még inkább elszakadtak az inflációtól – írja a Portfólió.
Hasonlóra lehet számítani akkor is, ha nemzeti italboltokba terelődik az alkohol-kiskereskedelem. Jelentős - a dohány trendet követve -, két év alatt mintegy 22 százalékos drágulás feltételezhető a piacot ismerők szerint. Néhány plasztikus példa a KSH jelenlegi árai alapján: egy doboz sör 214 forintról 261 forintra, egy üveg vodka 2110 forintról 2574 forintra drágulna. Az Unicum ára az egyik hipermarket árát alapul véve majdnem ezer forinttal drágulna, 4399 forintról 5366 forintra.
Lényeges különbség a dohánypiaci változásokhoz képest, hogy míg a dohánytermékeket ki lehetett tiltani minden kereskedelmi egységből, addig az alkoholtermékeket a vendéglátóhelyekről aligha lehetne eltüntetni és a kisebb alkoholtartalmú italokból az élelmiszerboltok polcain is maradna. Így aztán némi versenyhelyzet törvényszerűen továbbra is fennállna, ami visszafogottabb drágulást tehet lehetővé.
Már 2014 szeptemberében is úgy hírlett, hogy a jövendőbeli nemzeti italboltok ügyében csak azon folyik a vita, hogy hány százaléknál húzzák meg az alkoholfokhatárt, vagyis milyen töménységű szeszes italok árusítását korlátozzák az erre felszentelt szakboltokra. Azt már akkor is biztosan állították, hogy a sörre és a borra nem vonatkoznak majd az új szabályok, ám a vendéglátóhelyekre jó eséllyel azt a korlátozást vezetnék be, hogy csak a meleg ételt is kínáló büfékben és éttermekben lehet alkoholt fogyasztani. Akkor már arról is folytak a találgatások, hogy a lassan három éve kialakított és nagy arányban hatalom közeli nemzeti trafikok előnyt élveznek majd a pályáztatáskor az alkoholárusítási jogért.
Már az előző Orbán-kormány idején többször is előkerült a nemzeti italboltok terve. 2012 őszén például Lázár János beszélt erről, majd 2012 novemberében újabb információk alapján a Népszava is írt arról, hogy állami monopólium lehet az alkoholpiacon. 2013 májusában is felmerült a nemzeti italbolt terve. A Magyar Narancs akkor egy nemzetgazdasági minisztériumi szakértői feljegyzésre hivatkozva írta, hogy a kormány erősebb ellenőrzés alá vonná a hazai szeszkereskedelmet.
A szakemberek szerint erre a koncentrálásra semmi szükség, mert a nemzeti italboltok egyebek mellett megadnák a kegyelemdöfést a pálinkaházaknak és a dohányárukhoz hasonlóan még inkább ösztönöznék a feketekereskedelmet. Becslések szerint a nemzeti italbolt-hálózat 30 ezer kiskereskedő és 75-80 ezer vendéglátós üzletét érintené hátrányosan. Ehhez hozzá lehet adni azt a 70-80 pálinkaházat, családi vállalkozást is, amelyek az elmúlt 20 évben óriási energiát és rengeteg pénzt fektettek a legális, korszerű és minőségi italok piaci előállításába.
A nemzeti italboltok rengeteg olyan kis üzletet is bedöntenének, amelyek valahogy túlélték a dohánytermékek piacának államosítását, a trafikok koncesszióba adását. Túlélésük egyik záloga a szeszesital árusítás, amely megtartásához még jövedéki biztosítékot is le kellett tenniük a kereskedőknek – mondta korábban Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere lapunknak.
Sok helyen már bevezették
Az állami felügyelet alá vont alkoholárusításra több külföldi példa van, nem ismeretlen az ötlet Európában és az Egyesült Államokban sem. A sörnél magasabb alkoholtartalmú italok árusítása koncesszióhoz kötött Európa északi országaiban, a "vodkaövezet" részének tartott Svédországban, Norvégiában, Finnországban, és a Dániához tartozó Feröer-szigeteken. Ezekben az országokban csak italboltokban lehet magasabb alkoholtartalmú italt venni. Izlandon ezen felül állami monopólium a borok, tömény szeszek, likőrök árusítása is, még sört sem lehet venni az élelmiszerboltokban. Ahol korlátozták az italárusítást, ott jellemzően egészségügyi megfontolásokkal indokolták a bevezetését. Az északi országok közül a svédek korlátozása a legismertebb, mivel náluk alakult ki először ez a rendszer – írja a HVG.
Az amerikai kontinensen az Egyesült Államokban és Kanadában találkozhatunk az alkoholos italok forgalmazásának korlátozásával. Az USA-ban nagy hagyományai vannak a mérsékelt alkoholfogyasztás propagálásának, jelenleg 18 államban van érvényben olyan szabályozás, mely koncentrálja és koncessziós rendszerbe helyezi a borok, sörök, tömények árusítását. Az amerikai rendszer ugyanakkor államról államra változó képet mutat, van, ahol az állam kezében összpontosul a kiskereskedelmi eladás is, és van olyan, ahol ezt magánboltok végzik külön engedéllyel. Washington államban például 2012-ben privatizálták a "likőrboltokat". Az is államonként változik, hogy milyen alkoholtartalmú italokat árusíthatnak csak a liquor store-okban. A legszigorúbbként emlegetett, mormonok által is lakott Utahban már a 3,2 százalékos söröket sem lehet bárhol megvenni, és pár óra alkoholtilalom is van: éjjel egy óra után sehol nem lehet alkoholt eladni. Vonatkozik ez a vendéglátóhelyekre is, ahol egyébként délelőtt 10 óráig tilos az alkoholt adni. Az amerikai államban 1935-ben két évvel az összes államra érvényes alkoholtilalom megszüntetése után vezették be a szigorú korlátozásokat, és egy 2005-ös felmérés szerint a lakosság 70 százaléka támogatja ezt.
Ehhez képest Idahó egészen szabados, ott csak a 16 alkoholszázalék feletti italok tartoznak az állami terjesztés hatálya alá. Az Egyesült Államok emellett híres arról is, hogy egyik államban sem lehet 21 év alatt alkoholos italt vásárolni. Kevesen ismerik, de Kanadában is léteznek korlátozások az alkoholos italok forgalmazására, ugyanakkor itt is tartományról tartományra változik a képlet. Alberta és British Columbia tartományok kivételével állami monopólium az alkoholárusítás. A kép ugyanakkor rendkívül bonyolult, mivel egyes tartományokban hotelekben is lehet sört árulni, máshol pedig helyben előállított söröket a kisboltok is forgalmazhatnak. Korhatár tekintetében 18-19 év között szóródnak a tartományok. Kanadában az utóbbi időszakban ugyanakkor privatizációs hullám van kibontakozóban, British Columbia a likőrboltokat például magánkézbe adná 2015-től. Amerikához hasonlóan nem kapható magas alkoholtartalmú ital a hagyományos boltokban Ausztráliában és Új-Zélandon sem.
