"A rendkívüli állapotot Franciaországban addig hosszabbítjuk meg, amíg az új jogi szabályozásokról szóló törvény életbe nem lép" - mondta a kormányülést követően Stéphane Le Foll kormányszóvivő. A törvényterveztet a szenátus jövő kedden, a nemzetgyűlés pedig február 16-án vitatja meg.
Francois Hollande francia államfő a november 13-ai 130 áldozatot követelő párizsi merényletek éjszakáján hirdetette ki a rendkívüli állapotot, amely a jelenlegi jogszabály szerint 12 napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg. A parlament a rendkívüli állapotot egyszer már három hónapra meghosszabbította, s az újabb hosszabbításra elsősorban azért van szükség, mert a kormányzat nem akarja megfosztani a rendvédelmi szerveket azoktól a jogköröktől, amelyeket a rendkívüli állapot biztosít, mielőtt az új terrorelhárítási törvény hatályba lép.
A rendkívüli állapot lehetőséget ad a rendőrségnek arra, hogy házi őrizetben tartson minden olyan embert, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet, éjjel-nappal házkutatást tarthat bírói engedély nélkül, és gyülekezési tilalmat rendelhet el. A kormányszóvivő szerint "a rendkívüli állapot hasznos a terrorizmus elleni harcban". Hozzátette, hogy jelenleg is "nagyon magas szintű" a terrorfenyegetettség Franciaországban.
"A rendkívüli állapotot a jog tiszteletben tartásával alkalmazzuk" - hangsúlyozta Stéphane Le Foll, miután szombaton ezrek tüntettek Párizsban a rendkívüli állapot meghosszabbítása és a vitatott terrorellenes alkotmányreform ellen, amely a tiltakozók szerint visszalépést jelent a francia demokrácia számára.
A francia belügyminisztérium szerdán nyilvánosságra hozott adatai szerint egy év alatt duplájára nőtt a Franciaországban nyilvántartott radikalizálódott állampolgárok száma. A hatóságok 8250 olyan franciáról tudnak, aki nyíltan hirdet iszlamista eszméket, illetve dicsőíti a terrorizmust, míg tavaly márciusban csak 4015 ilyen embert tartottak nyílván.
A belügyminisztérium ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyi terrortámadások óta az ellenőrzések megszigorodtak, és ennek köszönhetően több radikalizálódott ember került a hatóságok látókörébe, ráadásul a megfigyeltek fele a hozzátartozók és ismerősök bejelentésének köszönhetően azon az ingyenesen hívható számon, amelyet egy éve hozott létre a kormány.
A radikalizálódottak húsz százaléka kiskorú, 38 százaléka eredetileg nem muzulmán, hanem áttért az iszlám hitre, és 7,5 százalékuk már részt vett dzsihadista harcokban Irakban vagy Szíriában. A közvélekedéssel ellentétben a radikalizációs folyamat az esetek 95 százalékában nem egyedül, hanem egy másik ember hatására indul meg. A legtöbb esetben a fiatalokat az iskolák előtt, a lakóhelyükön vagy pedig sportklubokban és esetleg börtönökben állítják meg iszlamista igehirdetők és ismertetik meg a radikális eszmékkel. Ezt követően az internet veszi át a szerepet a közösség oldalakon és a dzsihadista videojátékokon keresztül. Szakértők szerint az Iszlám Állam dzsihadista szervezet propagandája, amelynek egyik legfőbb célja lakosságot toborozni a kalifátusba, egyre több olyan fiatal lányt vonz, aki harcosokkal kötendő házasságról alkotott hamis álmok reményében hagy maga mögött mindent. A hivatalos adatok szerint 867 radikalizálódott kamaszlány él Franciaországban abban a reményben, hogy eljuthat Szíriába vagy Irakba, ahol már 281 francia nő él.
