Tóth Bertalan, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerdán Budapesten, az MNB székháza előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, azért indított pert, mert a jegybank alapítványai nem teljesítették közérdekű adatigénylésre vonatkozó kérését. Hozzátette: eddig nem lehetett megismerni, hogy az öt alapítvány mire költötte a jegybank által nekik adott több mint 250 milliárd forintot.
Matolcsy György, az MNB elnöke - aki több jegybanki alapítvány kuratóriumában szerepet vállal - azt válaszolta, azért nem adják ki az iratokat, mert a jegybank nem közpénzzel gazdálkodik - közölte.
Tóth Bertalan azt mondta, az ítélőtábla január 28-ai jogerős ítéletében megállapította, hogy az alapítványok közfeladatot látnak el, közpénzzel gazdálkodnak, így kötelesek kiadni a kért iratokat. A szocialista politikus azon véleményének is hangot adott, hogy ha ez a 250 milliárd forint közpénz, akkor bekerülhetett volna a költségvetésbe, és meg lehetne oldani belőle az oktatás problémáit, az egészségügy, illetve a szociális ágazat dolgozóinak béremelését.
Jelezte, az alapítványnak 15 napja van az iratok kiadására. Elmondta, a többi alapítvánnyal is perben áll, és reméli, hogy azoknál az alapítványoknál is megismerhetők lesznek a dokumentumok.
Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány egyik fő célkitűzése - ahogy a honlapján olvasható - a közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés támogatása, közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítése.
Megírtuk: A kormány is felelős Matolcsy költekezéseiért
A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) törvényes lehetősége van arra, hogy eredménye terhére a közjót szolgálja, gazdálkodása nem része az állami újraelosztásnak - érvelt Tállai András arra a kérdésre, hogy közpénzt költ-e a jegybank.
Az erőteljes felháborodástól magát mit sem zavartatva a jegybank rendületlenül csoportosít át 10 milliárd forintokat az alaptevékenységétől idegen célokra. Az úgynevezett értéktárprogramra 31 milliárd forintot különítettek el, amiből eddig már számos műkincset vásároltak. Emellett 200 milliárd forintból létrehoztak hat Pallas Athéné-alapítványt, amelyhez nagy szabású, eddig 30 milliárd forintot kitevő ingatlanvásárlási program is párosult. Az alapítványok célja úgymond tudományos, oktatási tevékenység, a közgazdasági, pénzügyi szakemberek bankszakmai képzése, a geopolitikai gazdasági képzés támogatása, a határon túli gazdasági oktatás, valamint a kis- és a közepes vállalkozások versenyképességének támogatása.
Az ellenzéki pártok, illetve a szakmabeliek a kezdetektől fogva bírálják ezt a parttalan költekezést, mert megítélésük szerint mindez idegen az MNB alapfeladataitól. Az MNB azzal védekezik, hogy Európában is támogatják a jegybankok a közgazdász-képzést, amiből csak annyi igaz, másutt a fő tudományos irányvonalat képviselőt és nem az alternatív nézeteket hirdetőt.