A tanulmányból az is kiderült, hogy a nem szigetelt lakóingatlanokban élők mintegy 70 százaléka tervezi, hogy a lakása energiahatékonyságát, az energiatakarékosságot szigeteléssel oldja meg. Közülük azonban minden második válaszoló jelezte, csak valamilyen támogatással tudná elvégezni ezt a munkát. Ezért is érthetetlen, hogy a kormányzat azt állította, hogy az uniós szabályok miatt nem adhat a lakossági ingatlanoknak vissza nem térítendő támogatást, miközben az általa Brüsszelnek elküldött operatív programban maga vállalt ilyen kötelezettséget, s az unió ezt így fogadta el.
Különösen furcsa ez az álláspont akkor, amikor a magyarországi lakások az uniós átlagnál tizedével több energiát fogyasztanak négyzetméterenként. A szakemberek szerint ráadásul a "rezsicsökkentés" sem ösztönöz különösebben az energiatakarékosságra. Idén januárban, a magyar családok 54 százaléka átlagosan 25-30 ezer forintot, 11 százaléka pedig 30-40 ezer forintot költött fűtésre, ám 12 százalékuknál ez az összeg elérte a 45 ezer forintot is. A magas fűtési költségek ellenére a családok 79 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt ingatlanban lakik.