"Ez hatalmas mérföldkő, hiszen a bíróság megállapította, hogy a cikkekhez fűzött hozzászólásokért nem a médiaszolgáltató a felelős" - mondta lapunknak Bodrogi Bea miután az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kimondta, a magyar bíróságok és az Alkotmánybíróság is megsértették a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogot, amikor az Index kiadóját és a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületét (MTE) tették felelőssé a cikkek alatt megjelent kommentekért. A strasbourgi beadványban közreműködő jogász szerint kimondható, hogy a hazai bíróságok nem mérlegeltek az ügyben, egyedül a személyiségi jogi sérelmeket vették figyelembe: "pedig létezik egy másik alapjog is, a véleménynyilvánítás szabadsága, amellyel nem foglalkoztak". Hozzátette, az ilyen esetekben a bíróságoknak mérlegelniük kell, hogy egy adott sértő komment belefér-e a kontextusba, illetve mennyiben érint közérdekű témát.
Az EJEB szerint a magyar bíróságok merev álláspontja olyan felfogást tükröz, ami nem teszi lehetővé a versengő jogok - a személyiségi és a véleményszabadsághoz való jog - mérlegelését. Hozzátették, a magyar bíróságok döntései akkor lettek volna összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményével, ha a tartalomszolgáltatók nem távolították volna el azonnal a sérelmes hozzászólásokat, amint arról tudomást szereztek.
Az Index.hu Zrt.-t és az MTE-t még 2010-ben perelte be egy ingatlanos cég, mivel az egyesület etikátlannak nevezte azt, hogy az ingatlanbazar.com és az ingatlandepo.com oldalak az oldalukon ingyenesnek feltüntetett szolgáltatásra regisztrálóknak később fizetési felszólítást küldtek, majd tartozásként követelte az összegeket. Az üzemeltető az MTE közleményét, annak átvételét, illetve az ahhoz fűzött kommenteket személyiségi jogait sértőnek ítélte, és ennek megállapítását a bíróságtól is kérte. A 2011. márciusi elsőfokú ítélet szerint egyes kommentek megsértették a felperes jó hírnevéhez való jogát, mert ugyanúgy szerkesztett tartalomnak minősülnek, mint a leközölt olvasói levelek, amikért a kiadó felel – az MTE közleményét nem találták jogsértőnek. A másodfokú ítélet kimondta: a komment nem ugyanolyan, mint az olvasói levél, hanem magánjellegű megnyilvánulás, így nem az elektronikus szolgáltatásokról szóló törvény, hanem a Ptk alapján minősül jogsértőnek. A Kúria is ugyanezt állapította meg, az Alkotmánybíróság szerint pedig az ítélet összhangban volt az Alaptörvény rendelkezéseivel. Az MTE és az Index ezután fordult az EJEB-hez.
A strasbourgi testület döntése részben meglepő, mivel tavaly egy észt online lap, a Delfi esetében a bíróság nagykamarája elutasította a véleményszabadság megsértésére való hivatkozást, amikor az oldal kommentelői egy észt komptársaság tulajdonosának mentek neki. A bíróság szerint a portál eljárása a gyűlöletbeszédnek és erőszakra való uszításnak minősülő kommentek eltávolítására nem volt megfelelő. Bodrogi szerint a két eset teljesen más, mivel a magyar ügyben nem voltak ilyen kemény hozzászólások: "esetünkben egy olyan közérdekű dologról folyt a vita, hogy egy cég gyakorlata etikus-e, vagy nem".
Egyébként korábban több hírportál is letiltotta, vagy erősen moderálni kezdte a hozzászólásokat a cikkek alatt, pontosan a Kúria és az Ab elmarasztaló döntése miatt. Legutóbb például a 444 szigorított a kommentelés szabályain.
