Zsúfolásig telt tegnap délután a Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) székházának konferenciaterme. Mindenki arra volt kíváncsi, milyen változások lesznek a honi kézilabdában a sikertelen világesemények után. Mint ismert, a női és a férfiválogatottunk sem lesz ott a riói olimpián. Ez pedig történelmi kudarc. Az eddigi olimpiai kézilabdatornákon - leszámítva a bojkottált 1984-es Los Angeles-i játékokat - mindig szerepelt magyar válogatott: 1936-ban és 1972-ben csak a férfiak számára rendeztek versenyt, a nők 1976 óta vannak jelen.
Kocsis Máté sportági elnök – a Fidesz kommunikációs igazgatója – bejelentette: a kézilabda megreformálása érdekében hat elvi állásfoglalást hozott az MKSZ elnöksége. A mindenkori magyar kapitánynak életvitelszerűen Magyarországon kell tartózkodnia, ki kell dolgozni a hazai és külföldi játékosok arányának szabályozását, hogy több magyar játékos kaphasson lehetőséget, újjá kell szervezni az edző- és utánpótlás bizottságot, elvárás, hogy a magyar válogatott a jövőben többet tudjon együtt dolgozni, szükséges egy tudományos munkacsoport létrehozása, s a kluboknak jelentősebb összeget kell fordítaniuk az utánpótlásra.
„Meg kell szerveznünk a finanszírozásnak azt a rendszerét, mely ösztönzi az utánpótlás-nevelést. Azt is szeretnénk, hogy minél több fiatalt építsenek be a klubok a felnőtt csapatba – fogalmazott Kocsis. – A Bajnokok Ligájába szereplő topklubok – mint a Ferencváros, a Győr, vagy a férfiaknál a Szeged és a Veszprém – Magyarország büszkeségei, és semmiképp nem szeretnénk korlátozni abban, hogy hazánknak újabb érdemeket szerezzenek. A legrangosabb európai kupasorozatban érdekelt együttesek érdekeit előrébb kell majd helyezni. Olyan alternatívát el tudok képzelni, hogy ezen klubok a bajnokságban több magyart játszatnak, míg a BL-ben az erősebb sor lépne pályára.”
Mivel az állásfoglalásban az is szerepel, hogy a mindenkori kapitánynak „életvitelszerűen” Magyarországon kell tartózkodnia, ezért a szövetség közös megegyezéssel szerződést bontott Talant Dujsebajevvel, a férfiválogatott szövetségi kapitányával, aki egyben a lengyel Kielce edzője is. A 47 esztendős, kirgiz származású spanyol tréner utódjáról később döntenek. Érdekes, hogy a honi futballszövetséget a legkevésbé sem zavarta, hogy a válogatottnak új impulzust adó Dárdai Pál nem hazánkban, hanem Berlinben él...
„Az Európa-bajnoksággal kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, hogy Dujsebajevet az előző elnökség nevezte ki, de ezt nem szeretném negatív tényként kiemelni – mondta Marosi László alelnök. - Remekül sikerültek a selejtezők, majd az Eb-ig sokszor beszélgettünk a szövetségi kapitánnyal, a válogatott összetételéről is, de a keretkijelölésbe soha nem szóltunk bele. A jövő feladata az új kapitány megtalálása. Az elnökség a kontinenstorna alatt Lengyelországban is többször egyeztetett a szakmai stábbal, a kapitány hitt a csapatban és a keretben, sajnos az eredmények azt mutatják, hogy akadtak hibás döntések.”
Kocsis Máté – aki 2013-ban, a magyar futballválogatott 8-1-es hollandiai veresége után a Facebook-oldalán azt írta: „Gyalázat, szégyen, szánalom! Egervárinál nem szabad megállni...” – jelezte, felajánlotta lemondását, ám a „megbízói” nem szeretnék, ha távozna. „Néhány napja levelet küldtem az MKSZ-küldötteknek, a profi és amatőr kluboknak, megyei szövetségeknek, edzőknek, szakembereknek, jelezve hogy segíteni jöttem a szövetségbe, de indirekt módon felajánlottam a lemondásomat – nyilatkozta az elnök. – Jeleztem, hogy ha a megbízóim úgy érzik, hogy megvonják tőlem a bizalmat, akkor ezt tudomásul vettem volna. Ugyanakkor a megküldött válaszokból látszik, hogy egy profi klub, egy megyei szövetség, egy edző, játékos vagy szakember sem kérte, hogy távozzak. Ezért azt a döntést hoztam, hogy folytatom a küzdelmet, és mindent megteszek annak érdekében, hogy a magyar kézilabda háttere biztos, még biztosabb legyen.”
Mocsai Lajos, az MKSZ tiszteletbeli elnöke az utánpótlás-fejlesztés fontosságát emelte ki. Mint mondta, a londoni olimpia után jelezte, Nagy Lászlóék korosztályát követően mindössze Császár Gáborék értek el utánpótlás-eredményt, ezt követően azonban kimaradt nyolc év, sok korosztályból alig-alig tudtak beépíteni új játékosokat a válogatottba. A férfiválogatottra legközelebb júniusban vár feladat, akkor játszik a szerbekkel oda-visszavágós alapon a 2017-es franciaországi vb-részvételért.
Két kapitány a lányoknál
Elek Gábort, a Ferencváros vezetőedzőjét és Ambros Martínt, a Győr trénerét nevezte ki ideiglenesen a női kézilabda-válogatott szövetségi kapitányainak a szövetség. A két szakvezető munkáját Siti Beáta segíti majd. Megbízatásukat, amely a következő négy mérkőzésre, közte két Eb-selejtezőre szól, Pálinger Katalin, a női szakágért felelős alelnök javasolta, a döntést az elnökség egyhangúlag hozta meg.
Elek Gábor
„A magyar kézilabda most nehéz időszakot él, ezért nem volt kérdés számomra, hogy a sportág valamennyi képviselőjének össze kell fognia és keményen dolgozni azon, hogy a magyar női kézilabda színvonala az őt megillető helyre kerüljön – kezdte levelében Ambros Martín, aki azért nem lehetett ott a sajtótájékoztatón, mert csapatával bajnoki mérkőzést játszott. – Ezért kész vagyok arra, hogy Elek Gáborral és a szövetség stábjával hatékony együttműködést kezdjünk. A Ferencváros és a Győr a nemzetközi kézilabdából kiemelkedő színvonalat képvisel, és a válogatottat jelentős részben ez a két klub adja. Ezért biztos vagyok benne, hogy a nemzeti csapatot az összefogásunkkal hasonló sikerekre tudjuk vezetni, mint külön-külön a saját csapatainkat.”
A női válogatott legközelebb március közepén vív tétmérkőzést, akkor kétszer is találkozik a lengyelekkel Eb-selejtezőn (9-én vagy 10-én idegenben, illetve 12-én vagy 13-án).