Komoly belpolitikai vihart keltett Németországban Frauke Petry, aki még múlt héten a Mannheimer Morgen című lapban fejtette ki, hogy a nagy menekültáradat megfékezésére, illetve a nem regisztrált menekültek megakadályozására „szükség esetén a lőfegyvert is be kell vetni”. Később Beatrix von Storch, az AfD elnökhelyettese azt írta a Facebookon, hogy nőkre és gyerekekre is lövetni kellene, ezt azonban visszavonta. Elhatárolódott kettejük kijelentésétől az AfD másik elnökhelyettese, Alexander Gauland, aki úgy foglalt állást, pártja számára szóba sem jöhet szóba „az emberek célzott lövetése”. Kifejtette, a rendőrségnek „más lehetőségeket” kell adni arra, hogy megakadályozzák az alkotmánysértést.
Az SPD frakcióvezetője, Thomas Oppermann politikai őrültségnek nevezte a felvetést. A rendőrszakszervezet elnökhelyettese, Jörg Radek azt közölte, aki ilyen radikális fellépést javasolt, s a rendőrséget akarja saját céljaira felhasználni, száműzni akarja a jogállamiságot. Éles bírálatokkal illették az Alternatívát a keresztényszocialisták részéről is. Max Straubinger, a CSU Bundestag-képviselőcsoportjának ügyvezetője szerint az AfD megmutatta igazi arcát. Szerinte a menekültek elleni lőfegyverek bevetésének felvetése olyan cinizmusról árulkodik, ami már felülmúlhatatlan. „Az ilyen megjegyzésekkel mérgezik meg a társadalmi hangulatot Németországban” – tette hozzá.
Sigmar Gabriel, a német szociáldemokrata SPD elnöke úgy vélte, Petry kijelentései kapcsán az alkotmányvédelmi hatóságnak kellene figyelnie az Alternatívát. Azt is követelte, hogy a pártnak ne adjanak szereplési lehetőséget a közszolgálati televízió kerekasztal beszélgetésein. Utalt arra, „Németországban korábban létezett egy nyilvánvaló szabály: azokat a pártokat, amelyek a demokratikus szabadságjogok ellen lépnek fel, nem segítjük még abban is, hogy propagandájuknak a tévében adjanak hangot” – emelte ki.
Különbözőképpen reagáltak a pártok Gabriel felvetésére. A Zöldek támogatják javaslatát. Katrin Göring-Eckardt frakcióvezető szerint jogos a felvetés, hogy figyeltetni kell a pártot. Hasonlóképpen nyilatkozott párttársa, Volker Beck, aki szerint „a jogállamiság ellenségeiről” van szó. A CDU, a Balpárt és az FDP viszont nem állt ki az ötlet mellett. Wolfgang Bosbach, a CDU belpolitikai kérdésekkel foglalkozó politikusa szerint az alkotmányvédelmi hatóságnak magának kell eldöntenie, kit figyeltet meg. Wolfgang Kubocki, az FDP elnökhelyettese pedig kifejtette, a hatóságnak „nincs szüksége Sigmar Gabriel felszólítására”.
Az AfD radikális, szélsőséges kijelentései ellenére egyre népszerűbb. Már 12 százalék szavazna a pártra, ami egy hét alatt két százalékos erősödést jelent. A CDU 2012 júliusa óta a legrosszabbul szerepelt az Emnid felmérésében: két százalékot veszítve 34 százalékon áll. Egy százalékot rosszabbodott az SPD megítélése, amelyre 24 százalék voksolna. A Spiegel kommentárjában megjegyezte, a hagyományos pártok félni kezdhetnek az Alternatívától azzal, hogy már harmadik a közvélemény-kutatásokban. Azzal, hogy a párt tabukat dönt le, s primitív, veszélyes üzenetekkel törekszik népszerűségének emelésére, csak azt bizonyítja: fütyül az alkotmányra és a jogállamiságra. A cikkíró szerint az Alternatíva előretörésében a többi párt is hibás, mert nem tudtak egy olyan erős demokratikus bázist felépíteni, amellyel sarokba lehetne szorítani az AfD-t.