Márpedig a hazai ellátás színvonalán kellene változtatni ahhoz, hogy a nemzetközi összehasonlításban egyre romló halálozási statisztikáink javulhassanak. Bujdosó László egyetemi tanár a minap úgy fogalmazott egy tanácskozáson, hogy mi mindig fordítva ülünk a lovon: a kormány előbb megmondja, mennyi pénz van, vagy mennyit kell megspórolni és ehhez szabják a feladatokat, holott a feladatok pontosításával kellene kezdeni. A korábbi tisztifőorvos az állam szakfelügyeleti rendszerének erősítése mellett érvelt, mondván, ez önmagában átalakítaná az ellátórendszer mai rossz struktúráját, hiszen alapos és rendszeres ellenőrzés mellett pontosan lehetne látni, melyik kórház, melyik osztályán van nagy baj.
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a közszféra drasztikus létszámleépítésének kormányzati elgondolásait a vállalkozói szervezetek is erősítették, amikor azzal érveltek: a magas járulékterhek miatt nem képesek elviselni magasabb minimálbér-emelést. Tavaly év végén a Vállalkozók és Munkáltatók Szövetségének (VOSZ) elnöke fogalmazott úgy az MTI-nek, hogy a túlzott mértékű adókra azért van szükség, mert túl sokba kerül az államnak a közszféra fenntartása. Ezért egy forint nettó bér kifizetése majdnem egy forint állami elvonással párosul. Dávid Ferenc akkor azt mondta, addig nem javul a gazdaság teljesítménye, amíg a kormány nem éri el az adóterhek csökkentését.
A közszolgálatban működő szakszervezetek vitatják, hogy a kizárólagos megoldás a létszámleépítés vagy intézménybezárás lenne, szerintük nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem magas a közszférában dolgozók aránya. A nálunk működő nemzetközi cégeket tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács tagjai pedig legutóbb tavaly októberben üzenték meg a kormánynak: más ötletekre, például egy országstratégiára lenne szükség ahhoz, hogy felpörögjön a gazdaság.
