Az ellenzéki politikus hétfőn, a második köztársaság kikiáltásának hetvenedik évfordulója alkalmából, Bibó István budapesti mellszobránál tartott beszédében úgy fogalmazott, egyetlen időszakot sem szabad kiszakítani a magyar történelemből, helyette meg kell látni az 1946-hoz hasonló "felemás, tehertételekkel megvert időszakok üzenetét is".
Emlékeztetett, 70 évvel ezelőtt, 1946. február 1-jén kiáltották ki a második Magyar Köztársaságot a "egy megszállt országban, a szovjet szuronyok és a németek kitelepítésének árnyékában", néhány hónappal a magyarországi zsidóság deportálása után.
Schiffer András szerint erre az időszakra elsősorban azért kell emlékezni, mert a "kommunistákat kivéve minden demokratikus pártban valódi demokratikus törekvések éltek". Példaként említette a kisgazdákat, akik szerinte valódi demokratikus polgári Magyarországot akartak, a szociáldemokratákat, akiknek a "demokratikus szocializmus nem diktatúrát jelentett", a parasztpártiakat, köztük Bibó Istvánt, "akiknél akkor még többségében voltak a plebejus demokráciát akarók", valamint a választásról akkor kizárt kereszténydemokratákat.
Kiemelte, azért is fontos emlékezni 1946-ra, mert a második köztársaságot megalapító első törvénycikkely elemei túlmutattak a következő kommunista diktatúrán, hiszen az megtermékenyítette a '89-es átalakulást, és megoldásai a mai napig tetten érhetők a legfontosabb közjogi szabályokban.
Az LMP társelnöke szerint a második köztársaság bukásának egyik üzenete, hogy egy szuverenitását elvesztett, függőségben lévő ország soha nem tudja megvédeni demokratikus intézményeit.
Nem lehet erős demokrácia a bolsevik politikai kultúra érvényesülése mellett sem - folytatta, majd hozzátette, az 1946-os demokratikus fordulat bukását egy olyan bolsevik diktatúra okozta, amely egyrészről külföldi minták szolgai átvételét erőltette, másrészt saját népét is megvetve azt gondolta, egy morálisan feljebb való csoportnál van a bölcsek köve.
