A közlemény így folytatódik:
A politikai szereplők politikai múltja nem magánügy: komoly politikai pálfordulásnak tekinthető, ha valaki a rendszerváltás előtt az MSZMP munkahelyi vezetésében vett részt, majd később fideszes politikus lett. Mindez bizonyos kérdésekben és helyzetekben politikusi hitelességét is megkérdőjelezheti – mondta ki a napokban született másodfokú, jogerős ítéletében a Szegedi Ítélőtábla a Galbács Mihály (Fidesz) kontra Bod Tamás (Együtt) között jó hírnév megsértése miatt lezajlott perben.
Galbács és én a 2015 márciusi gyulai képviselő-testületi ülésen vitatkoztunk össze az általam, az önkormányzat átláthatóságáról szóló rendeletterveztet kapcsán. Itt Galbács, egyebek között, azt mondta, hogy nekem nem lenne erkölcsi jogom a testületben ülni, azonban azt nem mondta meg, miért. Erre válaszul mondtam, hogy „egy, az előző pártrendszer erőszakszervezetéhez tartozó, később fideszessé lett politikusnak nincs joga erkölcsi bírálatomra.”
Ezt követően indított polgári pert ellenem Galbács, aki korábban alpolgármesterként ténykedett, most tanácsnok, valamint a gazdasági bizottság elnöke. A Szegedi Ítélőtábla ítéletével helyben hagyta a Gyulai Törvényszék tavaly szeptemberben hozott első fokú ítéletét, amely teljes egészében elutasította Galbács keresetét. Egyben kimondta: nem sértettem meg Galbács jó hírnévhez való jogát. A teljes perköltség és bírósági illeték megfizetésére kötelezte az ítélőtábla a gyulai fideszes politikust. A Gyulai Törvényszékhez hasonlóan a Szegedi Ítélőtábla is kimondta: a politikai viták rendezésének nem a bíróság a színtere.
A magát „elkötelezett jobboldali gondolkodású politikusnak” nevező Galbács Mihály 1966 óta a KISZ, 1976-tól pedig megszűnéséig az MSZMP tagja volt. 1983-ban magas KISZ-kitüntetést kapott, többször tagja volt a vállalati MSZMP alapszervezet vezetőségének, közben marxista-leninista esti egyetemet végzett, egyben munkahelyén a párt káder-utánpótlási csoportvezetője is volt.
Bod Tamás választókerületi elnök, Együtt