terrorizmus;Brüsszel;Belgium;menekültek;jó hírnév;

- Brüsszel a hírnevéért harcol

Diplomáciai offenzívát indít a brüsszeli kormány, mivel az ország megítélése hagy némi kívánnivalót maga után azóta, hogy kiderült: a november 13-án Párizs több pontján végrehajtott terrortámadásokat Brüsszel Molenbeek negyedében élő muzulmánok hajtották végre. Charles Michel miniszterelnök ezért bejelentette, hogy diplomáciai offenzívát kezdeményez, s több külföldi országba is ellátogat. A cél az, hogy Belgiumot egy fejlett, a befektetések számára továbbra is vonzó államnak mutassa be.

A Visit Brusselt turisztikai szövetség is aggódik Belgium nem túl jó hírneve miatt. A hivatal is kampány indított azzal a céllal, hogy Belgiumot ne a terrorral kapcsolják össze. Az ország különböző pontjain videó-telefonállomásokat hoznak létre, amely a turistáknak nyújt segítséget. Rögvest tájékoztatást kapnak a pillanatnyi terrorhelyzetről.

Belgium nem túl jó hírét a német ZDF televízió jellemzése is mutatja, amely „Kaputtisztánnak” aposztrofálta az államot. Nem is a terrorveszély miatt, hanem az elöregedett nukleáris reaktorok kapcsán. A német kormány erőteljes kételyeinek adott hangot ugyanis a már negyven éves, Antwerpen melletti Doel 1 atomreaktor ügyében, amely 70 kilométerre található a németországi Aachentől.

Emellett a brüsszeli közlekedés is mintha omladozóban lenne. Hiába vezetik el az utak jelentős részét a város alatt, annyi az autó, hogy itt is alig lehet előrehaladni. Egy a múlt héten megjelent tanulmány szerint a brüsszeliek egy évben 83 órát töltenek el közlekedési dugóban, amivel Európa éllovasai – írja a Neuer Zürcher Zeitung.

Reális elképzelésnek nevezte Johannes Hahn, az Európai Unió szomszédsági politikáért felelős biztosa, hogy az Európai Unió már a következő hónapokban eltörli a vízumkényszert a török állampolgárok számára. A vízumliberalizáció „teljesen reális” – jelentette ki az uniós biztos. Feltételként jelölte meg, hogy Törökország visszafogadja azokat a menekülteket, akik török területről kerültek az Unióba.