A miniszter, ha már egyszer beszédet mondott, nyilván nem hagyhatta ki az aktuális, és hozzá tartozó forrongó területet, az oktatást. Ám ezzel kapcsolatban csupa jó hírrel szolgált: a magyar felsőoktatás mára anyagilag pluszba került, a tartozásoknál nagyobbak a megtakarítások, most jön a minőségi munka, a tartalmi munka. Az utóbbi három esztendőben pedagógusbér-emelésre fordított 234 milliárd forint egyik eredménye az, hogy vannak már olyanok, akik a felsőoktatásból középiskolai tanárnak mennek a magasabb jövedelem miatt.
És noha javában benne vagyunk a második Orbán-kormány regnálásában, és bármilyen komikus is már az elmúltnyolcévezés, azért, mint kötelező penzum, nem maradhatott ki: A szocialista kormányok idején több száz vidéki kisiskolát zártak be, és e pedagógusok bére késhetett, ma már csak azokban az intézményekben fejezik be az oktatást, amelyekre a helyiek nem tartanak igényt - mondta feddőleg a miniszter.
A "migránsozás" is a kötelező kűrök egyike, beszélt arról is Balog Zoltán kötelességtudóan.
Az a cél, hogy legyenek erősebbek a családok és a helyi közösségek, ezen keresztül pedig maga az ország. Stabil gazdaság és erős ország nélkül Magyarország hangja a migránsválság során feleannyit nem ért volna, mint így, hiszen egy adósságban fuldokló országgal könnyebben lehet szórakozni - mondta.
(A szórakozás szó minden bizonnyal a leghelyénvalóbb arra a helyzetre, amikor embertömegek menekülnek háborúk, öldöklés, éhezés elől, életüket kockáztatva, kisgyerekeiket magukkal vonszolva a fél világon - a szerk.)
Fotó: Spencer Platt/Getty Images
Balog Zoltán, miniszter és református lelkész a menekülők kapcsán beszélt segítőkészségről, de azonnal hozzátette: az államnak az a kötelessége, hogy megvédje a saját közösségét. És: mindenkinek a vallását tiszteletben tartjuk, de ezt várjuk el másoktól. Majd a konklúzió: a legfontosabb eldönteni, hogy mit kell tolerálni, és mit nem szabad tolerálni.