A biztosítók kiegészítik a szociális ellátórendszert, emellett állampapír-vásárlásaikkal a gazdaságot is támogatják. Hozzájárulnak a nyugdíjrendszer stabilitásához, erősíteni kell ezért az önkéntes pénztárakról kialakult pozitív képet az államtitkár szerint. A nyugdíjbiztosítások és egészségbiztosítások is az önkéntes pénztárak versenytársai lettek az utóbbi időben, emellett január 1-je óta működhetnek az egészség- és önkéntes önsegélyező pénztárak – idézte fel Hornung Ágnes.
Az államtitkár szavaiból kitetszik, most hiányzik igazán a magánpénztári rendszer.
Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy rendszeresen végeznek közvélemény-kutatásokat, és a legutóbbiból kiderült, hogy a gazdaságilag aktív népesség 60 százaléka takarékoskodik, de csak 33 százaléknak van nyugdíjcélú megtakarítása, és csak 22 százaléknak van önkéntes nyugdíjpénztári tagsága.
Palotai Dániel, az MNB vezető közgazdásza, ügyvezető igazgatója szerint a gyerekek számát is bele kellene venni a nyugdíjrendszerbe. Minimális mértékben ma is benne van, amikor a nők nyugdíjánál figyelembe veszik a gyerekgondozással töltött időt is. Jelenleg inkább a gyermekvállalás ellen szólnak érvek, amit szerinte sikeresen tudtak ellensúlyozni az utóbbi időben a bevezetett kedvezmények.
A gyerekszámtól függő nyugdíj azonban erősen vitatott. „Ha van három gyermekem, de az egyik külföldön él, a másik börtönben, a harmadik pedig minimálbéren, miért kapnék átlagon felüli nyugdíjat?” – vetette fel például a hallgatóság egyik tagja, aki egy ilyen rendszert technikailag megvalósíthatatlannak tart.
